„Buddhizmus” változatai közötti eltérés

a (Bot: 157 interwiki link migrálva a Wikidata d:q748 adatába)
 
== A tan - filozófia és vallás ==
Buddha nem fektette írásba tanait, azok megismerése közvetítők útján terjedt. A Tan folyamatosan változik a mai napig, kanonizálása a különféle iskolák által tartott zsinatok során történt. A legrégebbi iskolák [[páli nyelv]]en írott kánonja, a [[Tipitaka]] sem tekinthető a Magasztos beszédei közvetlen lejegyzésének, hiszen ezen (addig szóban áthagyományozott) szövegek [[Asóka]] ([[i. e. 272]]-[[i. e. 232|232]]) korában keletkeztek, tehát bő két évszázaddal a Buddha halála után. Ennek ellenére meglehetősen konkrétan támaszkodhatunk e szövegek tartalmi egységére, a visszatérő formulákra, így például a „[[Négynégy nemes igazság]]”<ref>[http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=content.tenigl-alaptan-negy-nemes-igazsag A Négy Nemes Igazság definíciója]</ref>, a „[[Függőfüggő keletkezés]]”<ref>[http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=content.tenigl-alaptan-fuggo-def A Függő Keletkezés definíciója]</ref>, az „[[Anatta|Állandóállandó Énén nemléte]]”<ref>[http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=content.tenigl-alaptan-halmazok-enkepzet A léthalmazok és az énképzet]</ref>, a „[[Nemesnemes nyolcrétű ösvény]]”<ref>[http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=content.tenigl-alaptan-nyolcretu A Nyolcrétű Nemes Ösvény definíciója]</ref>, és a „Nirvánáról, az újraszületések sorozatának megszüntetéséről mint végső célról”<ref>[http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=content.tenigl-alaptan-ellobbanas-megnyilvanulton-tul Az Ellobbanás túl van a megnyilvánulton]</ref> szóló tantételek.
 
Amennyiben Buddha a megváltás tanának lényegét a dharmákra vonatkozó elméletben látja, akkor a buddhizmus koherens [[filozófia|'''filozófiai''']] rendszerként értelmezhető. A létezés folyamatait racionalitással vizsgálja, és megpróbálja feltárni a folyamatok közötti oksági kapcsolatokat. Eltekint az olyan örök szubsztanciák feltételezésétől, mint isten, lélek, anyag, ezzel együtt metafizikus szemléletű rendszer, karmikus következményekről és megváltásról beszél, elismeri a mulandó túlvilági lények létezését a mennyekben és az alvilágban. A szent dolgok iránti elkötelezettsége, erőteljes etikai tartalma, szervezeti felépítése miatt a buddhizmust azonban [[vallás|'''vallási''']] rendszerként is tárgyalhatjuk.
==== Négy nemes igazság ====
{{fő|Négy nemes igazság}}
A páli Tipitaka szerint, a Négynégy nemes igazság Gótama Buddha első tanításai voltak, miután megvilágosodott. Gyakran a buddhista tanítások alapjaként is tekintenek a négy igazságra. A Buddha először meghatározta azt, hogy mi a szenvedés, utána megmondta, hogyan jön létre, aztán megállapította, létezik a szenvedés megszűnése, végül elmondta a szenvedés megszűnésének okát.<ref>[http://dharma.blog.hu/2009/06/23/a_negy_nemes_igazsag_rovid_bemutatasa Dharma Blog]</ref>
 
:1. '''Van szenvedés''' – a szenvedés ([[Dukkha|duhkha/dukkha]]) az elégedetlenséget jelenti, azt, hogy valamilyen tapasztalat, élmény, számunkra nem kielégítő. Élvezetes és fájdalmas élmények egyaránt megjelennek és elmúlnak, egyik követi a másikat. Ezért nem találunk soha egy kielégítő, biztonságos állapotot. Ezért szenvedünk akkor is, ha valami élvezetes, s akkor is, ha valami fájdalmas.
{{fő|Nemes nyolcrétű ösvény}}
[[Fájl:Dharma Wheel.svg|thumb|right|250px|A [[Dharmacsakra]] (magyarul: „dharma kerekere” a [[Nemes nyolcrétű ösvény]]t jelképezi.]]
:1. '''Helyes szemlélet''' – Buddha szerint ez a Négynégy Nemesnemes Igazságigazság belátása. A világ elfogulatlan szemlélete, mely feltárja, hogy a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti.
 
:2. '''Helyes szándék''' – Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást, a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését.