„Szaljut-program” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a elirasok jav., form |
||
1. sor:
[[Fájl:Almaz drawing.svg|thumb|250px|right|Az Almaz típusú űrállomás rajza]]
A '''Szaljut-program''' [[Szovjetunió]] [[űrállomás]]-rogram, melynek keretében katonai és polgári célú űrállomásokat állította pályára. A Szaljut elnevezést egyaránt használták a polgári célú DOSZ űrállomások és a katonai célú Almaz űrállomások jelölésére is. A sikertelen [[Szovjet holdprogram|holdprogramjuk]] után a Szovjetunió Föld körüli pályán folytatta tovább űrtevékenységüket. A [[Szaljut–1]] volt az első űrállomás, melyet [[űrhajós]]ok meglátogattak. A [[Szaljut–6]] fedélzetén dolgozott többek közt [[Farkas Bertalan]], az első magyar űrhajós is. ▼
▲A '''Szaljut-program''' [[Szovjetunió]] [[űrállomás]]-
A [[Szaljut–2]], [[Szaljut–3]] és [[Szaljut–5]] [[Almaz]] (OPSZ) típusú katonai űrállomások voltak, ezek fotófelderítő eszközökkel, illetve a Szaljut–5 esetében rádiólokátorral voltak felszerelve. A többi űrállomást DOS néven tervezték meg, polgári/kutatási céllal, azonban sokban hasonlított az Almaz űrállomásokra. A közös (Szaljut) név használata a katonai űrállomások rendeltetésének elfedését szolgálta.▼
▲A [[Szaljut–2]], [[Szaljut–3]] és [[Szaljut–5]] [[Almaz]] (OPSZ) típusú katonai űrállomások voltak, ezek fotófelderítő eszközökkel, illetve a Szaljut–5 esetében rádiólokátorral voltak felszerelve. A többi űrállomást
Az Almaz típusú űrállomásokkal szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy felderítésre gazdaságosabb az automatikus, személyzet nélküli [[felderítő műhold]]ak alkalmazása.
| |||