Wikipédia

„Medici Mária francia királyné” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
formátum rend.
1. sor:
[[Kép:Peter Paul Rubens 095b.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Medici Mária, francia királyné (1622, [[Peter Paul Rubens]] által, [[Prado]], [[Madrid]])]]
'''Medici Mária''' ([[Olasz nyelv{{ny-it|olaszul]] ''Maria de’ Medici''}}, [[Francia nyelv{{ny-fr|franciául]] ''Marie de Médicis''}}), ([[Firenze]], [[1575]]. [[április 26.]] – [[Köln]], [[1642]]. [[július 3.]]) toszkánai nagyhercegnő, [[IV. Henrik francia király|IV. Henrikkel]] kötött házassága révén [[Franciaország]] és [[Navarra]] királynéja (1600–1610), majd régense (1610–1631); [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] anyja.
 
== Család ==
20. sor:
A [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik francia királlyal]] kötött házassága a [[Medici-család|Mediciek]] számára presztízs-növekedést jelentett. A franciák azonban szinte azonnal kimutatták ellenérzésüket új királynéjuk irányt, aki nem volt sem különösebben fiatal, sem vonzó, nem tűnt intelligensnek sem. Annak ellenére, hogy biztosította a Bourbonok dinasztikus jövőjét, kapcsolatuk megromlott.
 
Mária neheztelt férje állandó hűtlenkedése miatt, a király pedig megvetette feleségének gátlástalan [[firenze]]i kegyenceit, a kalandor [[Concino Concini]]t († [[1617]]) és annak feleségét [[Leonora Dori Galigai]]t († [[1617]]). A velük szervezett mulatságok szinte mindenkit ellene fordítottak. [[IV. Henrik francia király]] [[1610]]. [[május 14.|május 14-i]] meggyilkolása után a párizsi parlament az özvegy Mária királynét – a fiatal [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] mellé – régensnek nyilvánította. Az özvegy anyakirályné [[1617]]-ig irányította [[Franciaország]]ot.
 
== Politikája ==
[[Concino Concini|Concini]] tanácsára Mária szakított férje spanyolellenes politikájával, a katolikusok élén [[Madrid]]hoz közeledett. Az állami bevételeket elherdálta, és megalázó engedményeket tett a lázadó nemeseknek. Bár [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] [[1614]]-ben nagykorú lett, ''Mária'' és [[Concino Concini|Concini]] ezt nem vette figyelembe és az ő nevében kormányoztak tovább. [[XIII. Lajos francia király|Lajos]] híve, [[Nicolas de L’Hospital]], Vitry bárója, a királyi gárda parancsnoka agyonlőtte [[Concino Concini|Concini]]t a [[Louvre]] felvonóhídján, ''Máriá''tMáriát pedig [[Blois]]-ba száműzték. Ezzel megkezdődött ''Mária'' pokoljárása. Az anyakirályné [[1619]] februárjában megszökött, és lázadást robbantott ki. Legfőbb tanácsadója, [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu]] luçon-i püspök olyan békét kötött, amely lehetővé tette, hogy ''Mária'' külön udvart tartson [[Angers]]-ben. Miután [[1620]] augusztusában ''Mária'' második lázadását is leverték, [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu]]-nek másodszorra is sikerült kedvező feltételeket kijárni. [[1622]]-ben ''Máriá''tMáriát visszafogadták a királyi tanácsba, megszerezte a bíborosi kalapot [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu]]-nek, [[1624]]-ben pedig rábeszélte [[XIII. Lajos francia király|Lajost]], tegye meg a kardinálist főminiszterévé.
 
== Politikai mellőzése ==
[[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu bíboros]] azonban nem akart Mária királyné bábja maradni, miután a spanyolok helyett [[protestantizmus|protestáns]] hatalmakkal kötött szövetséget, [[1628]]-ra már a legádázabb ellenségévé vált, aki [[1630]]-ban azt követelte fiától, hogy bocsássa el főminiszterét. [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] azonban [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu bíboros]] mellé állt, és [[1631]] [[február]]jában [[Compiègne]]-be száműzte anyját. Mária királyné még az év [[július]]ábanjúliusában az akkor [[Dél-Németalföld|Spanyol Németalföld]]höz tartozó [[Brüsszel]]be, majd [[Anglia|Angliába]] menekült, és soha nem tért vissza [[Franciaország]]ba. Tizenegy évvel később elhagyottan halt meg [[Köln]]ben.
 
== Érdekesség ==
32. sor:
 
== Regényszereplő ==
A francia regényíró, [[Robert Merle]] († [[2004]]) „''Francia história''” nevű kalandregény-sorozatában ''Medici Mária'' korát és politikáját ismerteti meg olvasójával.
 
A sorozat kötetei:
* ''Libben a szoknya'' [ford. Mihancsik Zsófia], [[Budapest]] : Európa, [[2005]].
* ''A gyermekkirály'' [ford. Pór Judit], [[Budapest]] : Európa, [[2005]]
* ''Az élet rózsái'' [ford. Pór Judit …, Kamocsay Ildikó], [[Budapest]] : Európa, [[2005]].
* ''Liliom és bíbor'' [ford. Kamocsay Ildikó], [[Budapest]] : Európa, [[2005]].
* ''Veszedelem és dicsőség'' [ford. Kamocsay Ildikó], [[Budapest]] : Európa, [[2005]].
* ''Ármány és cselszövés'' [ford. Kamocsay Ildikó], [[Budapest]] : Európa, [[2005]].
 
== Bibliográfia ==
* ''Britannica Hungarica világenciklopédia'' [főszerk. … Halász György], [[Budapest]] : M. Világ, [1994-2001].
* [[Katus László]]: ''[[Firenze]] és a [[Medici-család|Mediciek]].'' In.: [[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]]. XVII. évf., 165–166. sz., 59. p.
 
{{DEFAULTSORT:Medici Maria 1575}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Medici_Mária_francia_királyné”