„Tündér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
[[Fájl:SophieAndersonTakethefairfaceofWoman.jpg|bélyegkép|200px| [[Sophie Gengembre Anderson|Sophie Anderson]] festménye]]
A '''tündér'''ek képzeletbeli [[mágia|mágikus]] tulajdonsággal bíró lények, [[Mese|mesékben]] gyakran szerepelnek, de más irodalmi műfajban is előfordulhatnak.
== A fogalom meghatározása ==
Gyakori félreértésre és félreértelmezésre adhat okot, hogy a „tündér” szó és a hozzárendelt fogalom meghatározása nem mindig következetes és egységes. Időnként meglehetősen tágan értelmezik a tündérszerű lények fogalmát. A magyar népi kultúrában ismeretlenek a ma már hazánkban is népszerű
* Szűkebb (mai) értelmezésben a tündérnek a francia-angol kultúrkörben használatos középkori gyökerekkel rendelkező angyalszerű, rejtőzködő, rendszerint kis termetű varázslényt értünk. Az angol nyelvben már e szűkebb meghatározás alatt is - apró különbözeti jegy és nép csoportok alapján - több név meghatározás él, mint; „Sleagh Maith”(ír nyelvhasználat), „Fairy”, „Spirit”, „Elf”, stb. Új típusú tündérmesék, a 17–18. sz Franciaországban jelent meg részben írói alkotásként (pl.: Mme D’Aulnoy, Charles Perrault), amelyek aztán gyenge minőségű fordításként terjedtek el hazánkban a 19. században. Az is gyakori esemény, hogy más, kisebb termetű fajokat sorolnak a tündérekhez (manók, koboldok), az angol "Sprite" kifejezés ugyanis használható mind a koboldokra, mind a tündérekre (innen ered a számítógépes játékok körében ismert kétdimenziós forgókép "sprite" elnevezése is).
* Tágabb értelmezésben hazánkban tündérnek neveznek olyan mitológiai, mondabeli nőnemű varázs lényeket vagy személyeket is, amelynek eredete az ókorban nyúlik vissza (pl. nimfák) és a történeteket átvevő népcsoport hiedelem világával vegyülve létre jött egy új változat. A régi magyar népnyelv ezen lényeket gyakrabban inkább nem tündéreknek, hanem szépasszonyoknak vagy hattyúlányoknak hívta.
|