„Idríszidák” változatai közötti eltérés

Ezután zűrzavaros időszak következett, amit Músza függetlenedési törekvései, valamint a Fátimidák és az Omajjádok beavatkozása jellemzett. Ezt kihasználva az idríszida [[al-Kászim idríszida fejedelem|al-Kászim Gannún]] [[937]]/[[938]] során megszerezte [[Tanger]] és a [[Ríf]] vidékét, és a córdobai kalifák nevében kormányozta [[948]]/[[949]]-ben bekövetkezett haláláig. Két fia, [[Ahmad idríszida fejedelem|Ahmad]] (948/949–954/955) és [[II. al-Haszan idríszida fejedelem|al-Haszan]] (954/955–974) szintén az Omajjádok nevében kormányozta a területet, egészen a Fátimidák újabb felbukknásáigfelbukkanásáig: [[Dzsauhar asz-Szikilli]] hadai [[958]]-ban ismét fátimida hűségre kényszerítették az Idríszidákat. Az Omajjádok [[972]]-ben indultak a terület visszahódítására, és [[974]]-ben bevették a fejedelem fellegvárát, Hadzsar an-Naszrot. Az Idríszidákat ezúttal eltávolították törzsterületükről, és Córdobába vitték őket a fejedelemmel, al-Haszannal együtt, akit azonban néhány év múltán a fátimida kézre került Egyiptomba száműztek. Kairói támogatással [[985]]-ben még megpróbált visszatérni, de az omajjád erők legyőzték, fogságba ejtették és megölték a Córdobába vezető úton, végleg felszámolva az idríszida restauráció lehetőségét.