„Inas” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
== Előzményei ==
Mivel az említett rendszerváltás alkalmával főként azok a szociáldemokrata és kommunista káderek kerültek döntési pozíciókba, akik maguk is átélték a keserves inaséveket, olyan törvényt (1949. évi IV.: [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8349]) hoztak, mely biztosította a képzésben résztvevők jogait. Valószínűleg a szövegezésbe is beleszóló, egykori életükre emlékező vezetők az "inas" szó kiirtásával kívánták a "múltat eltörölni". Az ún. ''inasévek'' keserveire jellemző, hogy az említett törvényt megelőzően a tanulóval, aki gyakran a mester házában lakott, évekig végeztettek cselédmunkát látástól vakulásig : állatok gondozása, kertgondozás, takarítás stb. Az irodalomban ([[Kovai Lőrinc]]: Tűzkehely) és a művészetben is ([[Munkácsy Mihály]]: Ásító inas) találunk utalásokat erre.▼
A középkorban jelent meg. Magyarországon a XV. század közepétől terjedt el. Korábban csak céhlegények voltak, az ő mesterré válásukat kívánták előzetes inasidővel megnehezíteni. A céheknél ugyanis megjelentek a bezárkózási törekvések (a felvétel anyagi, tudásbeli követelményei, a polgárjog szerzése alól olykor kimondottan csak a mesterek fiai, vejei mentesülnek), ezért a kontárok száma nőtt. Ahhoz, hogy a céheknél nem egységes, eleinte nem is rögzített számú inasévek leteltével valaki legény lehessen, meghatározott mennyiségű pénzt, bort stb. kellett fizetni. A mesterségtanulás hierarchizálásával az inasok a mestereknek és legényeknek egyaránt ki voltak szolgáltatva.
Az ún. inasévek keserveire jellemző, hogy az említett törvényt megelőzően a tanulóval, aki gyakran a mester házában lakott, évekig végeztettek cselédmunkát látástól vakulásig: állatok gondozása, kertgondozás, takarítás stb. Az irodalomban (Kovai Lőrinc: Tűzkehely) és a művészetben is (Munkácsy Mihály: Ásító inas) találunk utalásokat erre.
Ugyan 1872-ben megszüntették a céheket és 1884-ben országosan szabályozták a kereskedelmi és kézműves tevékenységek oktatását az ipartörvényben, az inas szó utána is fennmaradt a tanonc szó szinonimájaként.
== Az ipartörvény bevezetése után ==
Az 1884. évi XVII. t.-c. (ipartörvény) <ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6141 1884. évi XVII. törvény Ipartörvény]</ref> értelmében tanonc gyanánt csak az vehető fel, aki 12. életévét betöltötte, illetőleg a tanköteles koron túl van és az illető kereskedelmi- vagy iparágat bizonyos, szerződésileg meghatározandó idő alatt megtanulja.
▲Mivel az említett rendszerváltás alkalmával főként azok a szociáldemokrata és kommunista káderek kerültek döntési pozíciókba, akik maguk is átélték a keserves inaséveket, olyan törvényt
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Forrás ==
* A Pallas nagy lexikona
* Bán Péter: Inas. In.: Magyar történelmi fogalomtár. Szerk. Bán Péter. Budapest: Gondolat. 1989. ISBN 963-282-203-X I. kötet. 206. p.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* Kézművesség
[[Kategória:Kézművesség]]
[[Kategória:Foglalkozások]]
| |||