„Képviseleti demokrácia” változatai közötti eltérés

'''Közvetett''', '''képviseleti''', '''[[parlamentáris köztársaság|parlamentáris]]''' és '''[[konszociális demokrácia]]''' esetén a nép által közvetlen vagy közvetve [[Választások|választott]] képviselők hozzák meg bizonyos [[közügy]]ekkel kapcsolatos döntéseiket, melyeket az alapszabály ([[alkotmány]], [[Törvény (jogszabály)|törvény]], [[Szerződés az Európai Unióról|szerződés]]) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. Alapjában véve többségi és/vagy arányos [[választási rendszer]]ben történik a képviselők választása. A képviseleti demokrácia működését elősegíti a képviselő-testület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, a [[Nem kormányzati szervezet|civilszervezetek]] közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület intézménye a [[helyi önkormányzat]] vagy a [[parlament]], megnevezésük [[köztársaság]]onként különbözhet.A nép vagy a képviselő-testület által választott képviseleti demokrácia további képviselői a településnek, a térségnek [[Polgármester|első tisztviselője]], a [[miniszterelnök]] és a [[Köztársasági elnök|köztársaság elnök]]e.

 

 

== Jellemzői ==