Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{coor title dms|49|24|36|N|8|42|57.6|E|}}
{{lektor}}
{{Javasolt világörökségi helyszín}}
[[Fájl:Heidelberg slot.jpg|thumb|right|300px|„''Zordan dőlt nagy idők titkaitól nehéz''<br />
[[Fájl:A part of the Heidelberg castle ruins (Laenulfean).jpg|thumb|right|300px|A heidelbergi romok]]
 
A '''heidelbergi várkastély''' [[Németország]] egyik nevezetes romépülete, [[Heidelberg]] városának jelképe. A [[Königstuhl]] erdős lejtőjén a [[Worms (település)|wormsi]] érsekek 13. századi erődítménye állt, amelyreamiből mamára csak egy falszakasz kora [[gótika|gótikus]] ablakai utalnakmaradtak. A gótikus ''Ruprechtsbau'' [[1410]]-re, a kora reneszánsz ''OttheinrichsbauUrai t'' [[1559]]-re, az érett [[reneszánsz]] ''Friedrichsbau'' [[1607]]-re készült el. A [[Rajnai Palotagrófság|pfalzi]] [[választófejedelem|választófejedelmek]] székhelye volt mindaddig, amíg a [[pfalzi örökösödési háború]]ban ''(kilencéves háború)'' – [[1689]]-ben és [[1693]]-ban – [[XIV. Lajos francia király]] katonái le nem rombolták. TervbeGazdái tervbe vették helyreállítását, de a választófejedelem udvarának [[Mannheim]]ba költözése, valamint az [[1764]]-es, [[villám]]csapás okozta tűzeset után csak a ma is látható részeit építették újjá.
 
== Földrajzi fekvése ==
=== A kastély eredete ===
[[Fájl:Obere_Burg_und_Dicker_Turm_Heidelberger_Schloss_Sebastian_Muenster_Kalendarium_Hebraicum_1527_(Ausschnitt).jpg|bélyegkép|right|200px|A Heidelbergi kastély első ábrázolása, Sebastian Münster, 1527]]
Heidelberg városának nevét [[1147]]-ben, [[III. Konrád német király]] uralkodása idején említik először hivatalos okiratban, amikor édesapja, [[I. Frigyes sváb herceg]] és féltestvére, [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] úgy osztotta fel az örökséget, hogy ő kapta a [[Rajnarajna]] vidékii területet.<ref name="Stolpmann6">{{cite book|last=Stolpmann|title=Heildelberg|pages=6.}}</ref>
 
Először [[1225]]-ben történik említés ''egy'' heidelbergi várról („''castrum in Heidelberg cum burgo ipsius castri''”), amit Henrik wormsi püspök ''(Heinrich von Worms)'' hűbéri birtokként [[(V.) Kelheimeri Lajos]]nak adományozott. A vár építői az 1214-ben a Rajnai Palotagrófsággal megajándékozott bajor hercegek és grófok voltak (Kelheimeri Lajos). Egy [[1303]]. évi okmányban említenek először ''kettőkét'' várat: a „felső várat” a Kis Gaisbergen a mai Molkenkurnál<ref>A '''Molkenkur''' egyaz egykori gyógylétesítmény a Kis Gaisbergen. Nevének jelentése „tejsavó kúra”, ami egy különleges formája a [[böjt]]nek, ahol a kúrábankúrán résztvevők lemondanak a szilárd ételről és csak tejsavót és más folyadékokat vesznek magukhoz.</ref> és az „alsó várat” a Jettenbühlön.<ref>'''Jettenbühl''' neve Hubertus Thomas Leodosius történész és [[II. Frigyes német-római császár]] titkára szerint egy Jetta nevű jósasszonyra vezethető vissza; a hegy nevének tényleges jelentése „fiatal jószágok dombja”</ref>
 
Sokáig azt gondolták, hogy a heidelbergi kastély története a [[15. század]] elején épülteleji Ruprecht-épület felállításával kezdődött, mert a kutatások és vizsgálatok során talált legrégebbire datálható építőanyag ebből az időből származott. A 19–20.&nbsp;században végrehajtott átfogó régészeti kutatások során egy választófalban egyválaszfalba befalazott, késő [[romanika|román]] lóhere-ívű ablaktöredéket, illetve egy kora [[gótika|gótikus]], hármas tagolású ablakot találtak, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a dombon már a 13.&nbsp;század elején végeztek építkezésiépítési munkákatmunkálatokat.<ref name="Stolpmann6"/>
 
=== Királyi kastély és pápai börtön ===
Amikor 1401-ben [[Rupert német király|Rupert]] német király lett, a kastélyban olyan kevés hely volt, hogy a koronázás utáni hazatérésekor, udvari háztartásávaludvartartásával az Ágoston -rendi kolostorban (ma Universitätsplatz) kellett letáboroznia. Mindenképpen szükség volt egy, az uralkodó hatalmát reprezentáló helyrelétesítményre, amely helyet ad az udvari háztartásnak és hivatalnokoknak, de ugyanakkor mint erőd védelmi feladatokat is ellát.
 
Rupert halála (1410) után, az uralma alatti területet fiai között osztották fel: a [[Rajnai Palotagrófság|Pfalzi Választófejedelemség]] törzshelyét legidősebb fia, [[III. Lajos pfalzi választófejedelem|III. Lajos]] kapta (Jánosé Pfalz-Neumarkt lett, Ottóé Pfalz-Mosbach és Istváné Pfalz-Simmern). A [[konstanzi zsinat]] után [[Zsigmond magyar király]] és német-római király (később német-római császár) megbízásából 1415-ben foglyul ejtette [[XXIII. János (ellenpápa)|XXIII. János ellenpápát]], és a heidelbergi kastélyban tartotta fogva, amíg a [[mannheim]]i Eichelsheim várba nem zárták.<ref name="Stolpmann6-10">{{cite book|last=Stolpmann|title=Heildelberg|pages=6-10.}}</ref>
 
=== A mainzi örökösödési viszály ===
A [[mainz]]i örökösödési viszály <!--(vagy más néven Baden-Pfalz háború)-->[[1461]]–[[1462]]-ben a mainzi püspökségért folytatott háborús konfliktus volt. A, háborúaminek során [[I. Frigyes pfalzi választófejedelem|I. Győzedelmes Frigyes]] pfalzi választófejedelem („''Pfälzer Fritz''”) foglyul ejtette és a kastélyban kegyetlen körülmények között, láncra verve tartotta [[I. Károly badeni őrgróf]]ot, Georg badeni őrgrófot, [[Metz]] püspökét és V. Württembergi Ulrich grófot, amíg hajlandók nem voltak hajlandóklettek megfizetni aaz értük kértkövetelt váltságdíjat. I. Károly őrgrófot 25&nbsp;000 gulden fizetéséremegfizetésére kötelezték, valamint zálogba kellett adnia Sponheimet és pfalzi hűbérbirtoknak kellett elismernie Pfozheimet. A metzi püspöknek 45&nbsp;000 guldent kellett fizetnie. A legfontosabb az volt, hogy Frigyes biztosította igényét,választófejedelemségre mintvonatkozó választófejedelemigényét.<ref name="Stolpmann6-10" />
 
=== A reformáció és a harmincéves háború ===
|[[Fájl:Heidelberg während des 30jährigen Krieges 1622.jpg|bélyegkép|150px|Heidelberg a harmincéves háború idején, 1622 (részlet)]]
|}
[[1518]] áprilisában [[V. Lajos pfalzi választófejedelem|V. Jámbor Lajos]] fejedelemsége idején [[Luther Márton]] is meglátogatta a kastélyt, amikor Heidelbergbe érkezett, hogy a város híres egyetemén előadja és megvédje téziseit. A kastélyban a fejedelem testvére – Wolfgang – vezette körbe: később Luther egy barátjának írt levelében (1518. május 18.) dicsérte a kastély szépségét és katonai felszerelését.
 
A [[harmincéves háború]]ban lőttek először a heidelbergi kastélyra. Ettől kezdve a kastély története elsősorban pusztításrólpusztításáról és újjáépítésrőlújjáépítéséről szól.
 
[[1619]]-ben [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem|V. Frigyes]] elfogadta [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]] királyi koronáját és ezzel magára vonta a [[Német-római Birodalom]] haragját. A [[fehérhegyi csata|fehérhegyi csatában]] (a harmincéves háború első jelentős ütközete, 1620. november 8.) elszenvedett vereség után nemcsak a [[Csehország|cseh]] koronát (rövid uralkodása miatt a ''Winterkönig'' – téli király – gúnynevet kapta), de a pfalzi területeit is elveszítette; csapatait elhagyta és száműzetésbe vonult. A [[Bajorország|bajor]] választófejedelem szolgálatában álló [[Johann t’Serclaes Tilly]] tábornagynak, a [[Katolikus Liga (1609)|Katolikus Liga]] parancsnokának szabad útja volt a védtelen Pfalz felé. [[1622]]. augusztus 26-án megkezdte Heidelberg lövetését, szeptember 16-án bevette a várost, majd pár nappal később a kastélyt is.
 
[[1633]]. május 5-én a [[Svédország|svédek]] foglalták el Heidelberget, és amikor a [[Königstuhl]]ról kezdték lőni a kastélyt, a császári parancsnok átadta az erődöt (1633. május 26.). A császári csapatokCsapatai már a következő évben megpróbálták visszaszerezni az épületeket, de ez csak [[1635]] júliusában sikerült a hatalmukba keríteni és csupán [[1649]]. októberében költözött be az új uralkodó ([[I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem|I. Károly Lajos]]) a lerombolt kastélyba.<ref name="Stolpmann6-10" />
 
=== A pfalzi örökösödési háború ===
[[XIV. Lajos francia király]] a gyermektelen [[II. Károly pfalzi választófejedelem|II. Károly]] választófejedelem (a Pfalz-Simmern vonal utolsó fejedelme) halála után [[Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné]]<ref>I. Károly Lajos lánya, II. Károly testvére, XIV. Lajos sógornője</ref> nevében, az örökösödési szerződés ellenére igényt emelttartott a pfalzi [[allódium]]ra. IgényétEzt demonstrálandó, 1688 szeptemberében csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe és ezzel kezdetét vette a pfalzi örökösödési háború. Az új fejedelem [[II. Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem|II. Fülöp Vilmos]] (Pfalz-Neuburg vonal) elhagyta Heidelberget és Neuenburgba (Felső-Pfalz) költözött. A francia csapatok 1688. október 24-én vonultak be a városba és kezdték megmegkezdték a terület kifosztását. Erzsébet Sarolta-nakSaroltának nagyon fájt, hogy hazájában, aaz sajátő nevében ilyen pusztítást hajtanak végrevégeznek; férje [[Fülöp orléans-i herceg (1640–1701)|I.&nbsp;Fülöp]] Orléans hercege nagylelkűen osztogatta kegyenceinek a háborús zsákmányt.
 
Az egyesült európai hatalmak elleni tervként a francia haditanács az erődítmények és várak lerombolása és a pfalzi földek elpusztítása mellett döntött, hogy ezzel megakadályozzák az ellenség esetleges támadását erről a területrőlinnen. Amikor a csapatok elhagyták a várost (1689. március 2.), felgyújtották a kastélyt és a város több részét. Ahogy [[János Vilmos pfalzi választófejedelem|János Vilmos]] bevonult a letarolt Heidelbergbe, rendbe tetette a városfalakat és a tornyokat. 1691/1692-ben a franciák újból a városkapuk előtt voltakálltak, de a város védelmi rendszere olyan jónak tűnt, hogy dolguk végezetlenül elvonultak. 1693. május 22-én viszont sikerült ismét bevenniük a várost. A kastély legénysége kapitulált. A franciák a várfalakat és a tornyokat, amik az előző pusztítást megúszták, ezúttal robbantással rombolták földig.<ref name="Stolpmann6-10" />
 
=== A rezidencia Mannheimbe költözik ===
[[Fájl:Heidelberger Schloss von Friedrich Rottmann um 1800.jpg|200px|bélyegkép|right|A heidelbergi kastély [[romantika|romantikus]] ábrázolása Friedrich Rottmann festményén, 1800 körül]]
A [[pfalzi örökösödési háború]]t lezáró [[rijswijki béke]]szerződés (1697) enyhülést hozott. Úgy tervezték, hogy a kastélyt teljesen leromboljákelbontják és a használható részeket egy új palota megépítéséhez használják fel. A terv végrehajtása nehézségekbe ütközött, ezért a kastély ideiglenes helyreállítása mellett döntöttek. [[III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem]] a kastély teljes átépítését szerette volna megvalósítani, de pénzhiány miatt elnapolta a terv végrehajtását. A [[katolikus]] választófejedelem vitába keveredett a város [[protestáns]]aival, mert be akarta tiltani a [[heidelbergi káté]] hittéteteleit és átengedte a Szentlélek -templomot ''(Heiliggeistkirche)'' a katolikusoknak azzal a céllal, hogy egy katolikus udvari templomot hozzonhozzanak létre. Ezt a protestánsok mindenképpen meg akarták akadályozni. A vita azzal ért véget, hogy a fejedelem 1720-ban Mannheimbe helyezte át rezidenciáját és sorsára hagyta a várost; a heidelbergi kastély átépítésirenoválási terveiszándékai pedig feledésbe merültek.
 
Utóda, [[IV. Károly Teodor pfalzi választófejedelem|IV. Károly Teodor]] úgy terveztegondolta, hogy visszaköltözik a heidelbergi kastélyba, de 1764. június 24-én kétszer egymás után villám csapott az épületbe, a kastély ismét tűz áldozatamartaléka lett, amit a fejedelem rossz jelnek vetttekintett és elállt terveitől. A következő évtizedekben végrehajtottak ugyan egy pár szükséges felújítási munkát az épületeken, de a kastély nagy része romos állapotban maradt.<ref name="Stolpmann6-10" />
[[Fájl:Carl Philipp Fohr 001.jpg|bélyegkép|left|200px|A kastély, Carl Philipp Fohr festményén, 1815]]
 
=== Lassú pusztulás és romantikus lelkesedés ===
[[Fájl:Charles-de-Graimberg.jpg|thumb|right|150px|Charles de Graimberg arcképe]]
[[1777]]-ben IV. Károly Teodor [[Mannheim]]bólből [[München]]be helyezte át székhelyét, így a heidelbergi kastély még inkább háttérbe szorult. A fedett termekben kézművesek dolgoztak, a déli fal kockaköveit pedig elhordták és építőanyagként a [[schwetzingen]]i kastély építéséhez használták fel.
 
A [[regensburg]]i birodalmi gyűlés kiküldött birodalmi választmányának [[1803]]. [[február 25.|február 25]]-én meghozott határozata ''(Reichsdeputationshauptschluss)'' területcserék, mediatizáció<ref>'''mediatizáció''': a világi birodalmi rendek megszüntetése</ref> és szekularizáció<ref>'''szekularizáció''': az egyházi birodalmi rendek megszüntetése</ref> révén területileg újjászervezte a [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalmat]]. Az egyetlen megmaradt egyházi fejedelemség a mainzi érseké volt, aki egyben a birodalom [[prímás]]a is lett- és többTöbb mint 100 birodalmi rend (fejedelemség) veszítette el önállóságát. Az átrendezés következtében Heidelberg és Mannheim [[Baden]]hez került. [[Károly Frigyes badeni nagyherceg]] örült a területnövekedésnek, de a heidelbergi kastélyt nem kívánatos ráadásnak tekintette: az épületek tovább roskadoztak, a heidelbergiek pedig – a badeni kormány engedélyével – további nagy mennyiségű követ, faanyagot és vasat, sőt szobrokat és díszítéseket hordtak el házaikházuk építéséhez. A badeni kormány számára a kastély csupán ''„változatos, ízléstelen, romos díszítésű öreg falak”'' együttesét jelentette.
 
A kastély megmentője a francia [[Charles de Graimberg]] gróf volt. [[1822]]-ben Graimberg gróf önként vállalta a kastélyőri tisztséget és egy ideig az egyik épületben lakott, ahonnan jól átlátta a kastély udvarát. Ő volt az első, aki törődött a kastély megőrzésévelkonzerválásával és dokumentálásával. Graimberg megbízására Thomas Alfred Leger, a [[heidelbergi egyetem|Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem]] professzora összeállította az első kastélyismertetőt. A nagy számban kiadott, rajzokkal és [[rézmetszet]]ekkel bővített leírás<ref>Graimberg, Charles de: Livraison des vues de Heidelberg. Dessinées d'apres nature par Charles de Graimberg, mises en perspective par Thomas Alfred Leger, professeur d'architecture à l'université de Heidelberg, et gravées par Charles Haldenwang, graveur de la Cour de Bade. Heidelberg</ref> népszerűvé tette a kastélyromot és fellendítette az [[idegenforgalom|idegenforgalmat]] Heidelbergben.<ref name="Stolpmann6-10" />
 
=== Újjáépítés ===
[[Fájl:Heidelberger Schloss von Theodor Verhas 1856 Ausschnitt.jpg|bélyegkép|A heidelbergi várkastély Theodor Verhas képén, 1856]]
Sokáig tartó vita folyt arról, hogy a kastélyt teljesen visszaállítsák-e eredeti állapotába. A [[Badeni Nagyhercegség]] kormányzósága [[1868]]-ban létrehozta a „''SchlossbaubüroSchlossbaubürót''”-t (kastély építésügyi hivatala) Josef Durm építési igazgató felügyelete alatt, Lulius Koch megyei építési igazgató és Fritz Seitz építész vezetésével. A hivatal feladata volt a kastély állapotának lehető legpontosabb feltérképezése és ugyanakkor javaslatok készítése a főépület megőrzésével, illetve helyreállításával kapcsolatban. A munkálatok [[1890]]-ig tartottak. A [[Német-római Birodalom|birodalom]] területéről összetoborzott szakemberekből álló bizottság egyhangú meggyőződése az volt, hogy a kastély teljes vagy részleges helyreállításáról le kell mondani, ellenben mindenképpen meg kell őrizni az akkori állapotot és csak a Frigyes-épületet kell helyreállítani, amelynek a belső termeit a tűzvész tönkretette ugyan, de sohasem dőlt rombaössze. Az épület felújítására [[1897]]–[[1900]] között került sor Carl Schäfer építész vezetésével; a munkálatok költsége {{formatnum:520000}} [[aranymárka]] volt.<ref name="Stolpmann6-10" />
 
=== A kastélyrom és a turizmus ===
Heidelberg legrégebbi leírása is megemlíti, hogy a várost sok idegen meglátogatja. De a tényleges városi turizmus a 19.&nbsp;század elején kezdődött Graimberg gróf közbenjárásával: kiadatta a már említett, rajzokkal és rézmetszetekkel kiegészített kastélyismertetőt, ajándéktárgyakat, többek között csészéket készítettekkészíttetett a kastély képével. 1840-ben Heidelberg bekapcsolódott a [[vasút]]hálózatba, ami döntő lendületet adott az idegenforgalomnak.
 
Az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] turistákat [[Mark Twain]] ismertette meg a heidelbergi rommalromkastéllyal az [[európa]]i utazását leíró Csatangolás külföldön (''A Tramp Abroad'', 1880) című élménybeszámolója segítségévelélménybeszámolójával. Hatására a 20.&nbsp;században egyre több látogató érkezett az [[Amerikai Egyesült Államok]]ból. A 21.&nbsp;század elején évente több mint egy millióegymillió látogató érkezettérkezik a városba.
 
== A kastély előudvara ==
[[Fájl:Heidelberg Schloss Plan MK1888.png|bélyegkép|right|200px|A kastély alaprajza, Meyers Konversationslexikon, 1888]]
[[Fájl:Oberer Fuerstenbrunnen am Heidelberger Schloss Wasserbecken.jpg|150px|bélyegkép|Felső fejedelemkút]]
 
=== Főkapu ===
A kastély egykori előudvarába egy részben betemetett árok fölött ívelő kőhídon vezet az út. A főkapu 1528-ban épült, az őrházat a pfalzi örökösödési háború során lerombolták, majd 1718-ban helyettesítették a ma is látható íves kapuval. A főbejárat mellett, balra található kiskaput egy felvonóhíd zárta le, amit – a felvonóhídannak leengedésével – gyalogosok használtak.
 
=== Nyeregkamra ===
Az eredetileg kocsiszínként szolgáló egykori ''nyeregkamra'' kezdetben erődítmény volt. A [[harmincéves háború]] után kezdték istállóként, illetve felszerelések tárolására és kocsiszínként használni. A 18.&nbsp;században leomlott a boltozat, amit csak 1977–1979 között hoztak helyre. Azóta a kastélylátogatók számára berendezett kávézónak ad helyet.
 
=== Felső fejedelemkút ===
A Felső fejedelemkutat ''(Oberer Fürstenbrunnen)'' [[III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem]] újjáépíttette. A kútház ajtaja fölé egy monogramot és az 1738-as évszámot vésték. A kúthoz vezető lépcsősor melletti falon a következő felirat látható:
 
{|align="center" border="1" style="width:50%"
 
== Kastélyépületek ==
A középkori vár felépítéséről nincsenek források. A mai kastélyudvar területén helyezkedett el, a falgyűrűn belül, amelynek maradványai még ma is megvannak a Lajos-épület keleti falában, a gazdasági épület keleti és déli falában, valamint a Ruprecht-épület és az udvarhölgyek épületének nyugati falában. A későbbi kastély és az [[1537]]-ben leégett vár a mai ''Molkenkur'' magasságában egyegyetlen védelmi vonalat alkotott.
 
A 15.&nbsp;század közepén a várat erőddé építették át; a keleti oldalra három tornyot emeltek a [[tüzérség]] számára és létrehozták a külső falgyűrűt. [[VI. Lajos pfalzi választófejedelem]] a 16.&nbsp;század első felében jelentősen kibővítette a kastély területét nyugati irányban, valamint új, erős erődítményeket és lakóépületeket építtetett. Utódai a védelmi szempontokat háttérbe szorítva, reprezentatív nézőpontok alapján bővítették és szépítették a kastélyt, amely nemzedékről nemzedékre pompás lakóépületek felhalmozását jelentette.
 
=== Személyekről elnevezett épületek ===
==== Ruprecht-épület ====
[[Fájl:Ruprechtsbau Heidelberger Schloss vom Stueckgarten.jpg|bélyegkép|200px|right|A Ruprecht-épületszárny]]
A '''Ruprecht-épület (Ruprechtsbau)''' nevét [[Rupert német király|Rupertről]] (1400-tól német király) kapta. A heidelbergi kastély legrégibb épületei közé tartozik. Rupert a 15. század elején kezdte el építtetni a napjainkig megmaradt épületrészt. Hosszú ideig feltételezték, hogy a kastély története ezzel az építkezéssel kezdődött. A 19. század végén végrehajtott restaurálási munkák idején átfogó régészeti vizsgálatokat végeztek el a kastély területén, amelyamelyek során [[romanika|román stílusú]] és kora [[gótika|gótikus]] stílusú ablaktöredékeket találtak, ami azt bizonyítja, hogy a kastélyt már 1300 körül elkezdték építeni. [[1534]]-ben [[V. Lajos pfalzi választófejedelem|V. Jámbor Lajos]] választófejedelem egy kőből készült emelettel egészítette ki a Ruprecht-épületetszárnyat. Ezt igazolja az épület belsejében látható évszám (1534). Az épületet aA bejáratbejáratot fölöttfölül egy angyal-címer díszíti: valószínűleg az építőmester jele, amellyel megörökítette magát az utókor számára. A hagyomány szerint a címeren található két angyalangyalfej az építőmester gyermekeit ábrázolja, akik a kastély építése közben egy baleset során életüket vesztették.<ref>[http://www.heidelberger-altstadt.de/html/engelskopfe.html Die Engelsköpfchen am Ruprechtsbau]</ref>
 
{|align="center" border="2" style="width:68%"
|-
|<small>[[Fájl:Ruprechtsbau Relief Heidelberger Schloss 01.JPG|150px|left]] '''Az angyalokat ábrázoló címer legendája''' <br />A Heidelbergi kastélyt építő építőmester legnagyobb öröme ikergyermekei voltak. Mindig maga mellett szerette volna tudni őket, ezért gyakran magával vitte őket a magas állványokra és örült, hogy fiai nem szédülnek a magasban. De egy nap egyikük rosszul lépett és a mélybe zuhant, magával rántva testvérét is.
A mestert annyira megviselte a szomorú esemény, hogy az építkezés irányítását elhanyagolta, helyette minden nap egy rózsakoszorút font, amit a gyerekek sírjához vitt. Rupert király mérges lett, hogy az építkezés ennyire lassan halad és megbízta a papot, aki a gyermekeket eltemette, hogy beszéljen a mesterrel. A mester azt mondta, hogy minden készen van, csak nagy bánatában nem tudja, hogy hogyan fejezze be a kaput. A pap megpróbálta megvigasztalni a mestert. Ugyanazon az éjszakán álmában megjelentek az ikrek, mint fényt sugárzó angyalok és visszahozták neki a rózsakoszorút, amit aznap reggel a sírra tett. Amikor a mestert felébresztette a felkelő nap, eszébe jutott a kedves álom. Úgy érezte, mintha rózsaillat töltené be a szobát. Amikor felkelt - láss csodát! – ott feküdt előtte a friss és illatos koszorú, amit előző nap a gyerekek sírjára vitt. Még este is látta a síron a már elhervadt koszorút; de a fehér rózsákból piros rózsák lettek. A mester csakhamar rájött, hogy hogyan fejezze be a kapu építését: kifaragta a gyerekek mását, úgy ahogy álmában megjelentek, kedves, rózsakoszorút tartó angyalokként. A koszorú közepébe mesterségének jelképét, egy körzőt vésett, amitől örökre elbúcsúzott. A kapu zárókövét 1408-ban rakták le és Rupert király maga mondott felszentelő beszédet. Amikor köszönetet akart mondani az építőmesternek, a mestertőt nem találták sehol. Miközben megkongatták az összes harangot és azok hangjukkal betöltötték az egész Neckar-völgyet, a mester a Mihály-ösvényen a Heiligenbergi kolostor felé tartott. Szerzetes lett belőle és cellájából addig nézte a szerettei sírja fölé emelkedő tornyot, amíg gyermekei ismét megjelentek, rózsakoszorút vittek neki és lelkét Ábrahám ölébe vittéktették</small>.
|}
Rupertet [[1400]]-ban német királlyá koronázták, ettől kezdve az épület reprezentációs célokat is szolgált. A Ruprecht-épületen egyszárnyon birodalmi sassal díszített címertábla utal a királyságra. Az épület belsejében található egy reneszánsz kandalló, ami azon kevés dolgok közé tartozik, amik a belső berendezésből a mai napig megmaradtak.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=11-12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ruprechtsbau.htm|title=Ruprechtsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
==== Lajos-épületépületszárny ====
AAz '''Lajos-épületet (Ludwigsbau)''' [[1524]]-ben [[V. Lajos pfalzi választófejedelem|V.&nbsp;Jámbor Lajos]] építtette és elsősorban lakóépületnek használták. Egy régebbi épületetrégebbit helyettesített vele, amelynek falait részben felhasználták az új építmény számára. Nevéhez fűződik a kastély megerősítése, a „nyugati fal” („''WestwallWestmauer''”) és a „kövér torony” ''(Dicker Turm)'' megépítése és más épületek modernizálása. A [[gótika|gótikus]] lépcsős oromzat, amely az épület déli falát zárta le, már nem létezik. A Lajos-épületszárny eredetileg egy szimmetrikus, északi irányban hosszabban elterülő épület volt, a lépcsőtorony a homlokzat közepére esett. Először Ottó Henrik fejedelem változtatott a szimmetrián: a lépcsőtornyon túli északi részt lebontatta, hogy helyet csináljon az Ottó Henrik-épület részére, [[1764]]-ben pedig egy tűzvész rombolta le a tornyot. Az épület külső falán lévő címerek között két majom látható, amik éppen egy kötéllel játszanak ''(Strangkatzenziehen)'': ez valószínűleg a Lajos-épületszárny legfelső emeletén lakó nemes ifjak erőpróbájára utalt.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=14}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ludwigsbau.htm|title=Ludwigsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
==== Ottó Henrik-épület ====
Az '''Ottó Henrik-épület (Ottheinrichsbau)''' Ottó Henrik uralkodása idején épült, miután [[1556]]-ban választófejedelem lett. Az új palota az első [[reneszánsz]] építmény volt német területen, egyben a német [[Manierizmus (művészet)|manierizmus]] fontos alkotása. Az Ottó Henrik-épület megépítéséhez régebbi építményeket használtak fel vagy bontottak le, mint például a Lajos-épület északi részét. Az épület északi része régebbi létesítmények alapjaira és a külső védőfalra épült.
 
A négy emelet magasságú épület homlokzatát [[Alexander Colin]] által készített 16&nbsp;[[allegória|allegorikus]] alak díszíti, amelyek a fejedelem államvezetését szimbolizálják. Az épület még nem készült el teljesen, amikor Ottó Henrik 1559-ben elhunyt. Utóda III. Frigyes az építkezést az eredeti tervektől eltérően folytatta: ennek egyegyik lehetséges oka az, hogy az Ottó Henrik-épület a harmincéves háború előtt két hatalmas dupla oromzatot kapott, ami nem harmonizált az épület – a kora reneszánsz olasz példaképei szerinti – vízszintes felosztásával. [[I. Károly Lajos]] idején, a [[harmincéves háború]] után az Ottó Henrik-épület új tetőzetet kapott, a hatalmas dupla-oromzat pedig eltűnt.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=15-18}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ottheinrichsbau.htm|title=Ottheinrichsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
AzA Ottónégy emelet magasságú Henrik-épület homlokzatánhomlokzatát [[Alexander Colin]] által készített 16&nbsp;[[allegória|allegorikus]] alak díszíti, amelyek a fejedelem államvezetését állószimbolizálják. alakosA szoborszobrok (a bejáratnál lévő figurák kivételével) az [[Ószövetség]] és az istenek világának allegorikus ábrázolása és megformálása. Az utóbbi miatt egészen a 18. századig „a pogány épület” néven emlegették.
* földszint: bibliai és [[mitológia]]i alakok ([[Józsué]], [[Sámson (bíró)|Sámson]], [[Héraklész]] és [[Dávid zsidó király|Dávid]]) és római császárok – a politikai és katonai hatalom jelképei. A háromszög alakú ablakhomlokzatokban híres rómaiak portréi láthatók, amelyeket éremgyűjtemények alapján készítettek.
* 1. emelet: egya keresztény uralkodó erényei (erő, hit, szeretet, remény és igazság);
* 2. emelet: a hét klasszikus [[bolygó]] – [[Szaturnusz]], [[Mars (bolygó)|Mars]], [[Vénusz]], [[Merkúr]], [[Jupiter]], [[Nap|Sol]] és [[Hold|Luna]] – megszemélyesítése ([[geocentrikus világkép]]).
 
A földszint négy alakját gótikus írással írt, bolondos verssorok egészítik ki.<ref>Der hertzog Josua / durch Gotteß macht Ein und dreissig kü / nig hat umbracht.
|Kép:Kurfürst Friedrich IV Pfalz Heidelberger Schloss.jpg|IV. Frigyes pfalzi választófejedelem szobra a Frigyes-épület homlokzatán
}}
A '''Frigyes-épület (Friedrichsbau)''' nevét [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem]]ről, [[Mannheim]] megalapítójáról kapta. IV. Frigyes [[1601]] és [[1607]] között építtette ezt az épületrészt olyan lakóépületek és a kastélykápolna helyén, amelyetamelyeket már aaz összeomlás veszélye fenyegetett. Az építőmester Johannes Schoch volt. A Frigyes-épület udvari homlokzatán [[Sebastian Götz]] [[chur]]i szobrászmesternek a választófejedelem őseiről készült szobrai sorakoznak, amelyek impozánsan mutatják be a dinasztia történetét (bár [[I. (Nagy) Károly római császár|Nagy Károly]] besorolása történelmileg helytelen). A szobrok a következő személyeket ábrázolják:
* Oromzat: Nagy Károly, I. Ottó (Otto I. der Rotkopf), [[I. Lajos bajor herceg|I. Kelheimeri Lajos]], [[I. Rudolf bajor herceg|I. Rudolf]];
* Legfelső emelet négy megkoronázott uralkodó a [[Wittelsbach-ház]]ból: [[IV. Lajos német-római császár]], [[Rupert német király|Rupert]], [[Ottó magyar király]], [[Kristóf svéd király|III. (Bajor) Kristóf]] dán, norvég és svéd király;
* Alsó emelet: [[III. Frigyes pfalzi választófejedelem|III. Kegyes Frigyes]], [[VI. Lajos pfalzi választófejedelem|VI. Lajos]], [[Johann Kasimir]], [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem|IV. Frigyes]].
 
Az oromzaton található egyéb szobrok, a [[tavasz]] és a [[nyár]] allegorikus ábrázolása, a földi élet mulandóságát szimbolizálják. A Frigyes-épület a kastély első olyan palotája, amely nem csak kizárólagnemcsak a kastélyudvar felé néz, hanem van egy város felé néző homlokzata is. A városra néző homlokzatEz szerényebb díszítésű, elsősorban faragott oroszlánfejek és gazdagon mintázott ablakfélfák jellemzik. Az épület felső szintjeit lakóhelyiségként használták, földszintjén a kastélytemplom található, amely napjainkig megmaradt. Az épület felső szintjeit lakóhelyiségként használták.
 
Az [[1693]]. és az [[1764]]. évi pusztító tűzvész után ez volt a kastély egyetlen része, amit újjáépítettek. 1890-1900 között a Frigyes-épületet a [[karlsruhe]]i Carl Schäfer professzor tervei alapján a [[historizmus]] szellemében újították fel. Viták folytak a belső terek kialakításáról: végül egy [[neoreneszánsz]] stílusú belső berendezés mellett döntöttek Az 1.&nbsp;emelet tölgy-[[intarzia]]berakásos ajtókkal, [[stukkó]]menyezettel és csempézett padlózattal készültek. A 2.&nbsp;emelet [[stukkó]]menyezetét Pfalz [[címer]]e (fekete alapon aranyszínű oroszlán és a kék-fehér rutás [[harántpólya]]), valamint [[Tiberius]] és [[Julius Caesar]] képe díszíti. Napjainkban a Frigyes-épület számos termében különböző stílusok szabad keveredése uralkodik. A termeket a későbbiekben nem használták lakóhelyiségként, múzeumi építményként működtek.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=18-21}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Friedrichsbau.htm|title=Friedrichsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
Miután elkészült az '''üvegterem (Gläserner Saalbau)''' és az Ottó Henrik-épület dísztermei a királyterem elveszítette reprezentációs szerepét. Ettől kezdve a 34,65 méter hosszú, 16,70 méter széles és 7,4 méter magas terem lovagjátékok és gyűlések színhelye lett rossz idő esetén, valamint ünnepi alkalmakkor a szolgák ehettek itt.
 
[[1689]]-ben a Königssaal teljesen leégett és a [[bodnár]]ok munkahelye lett, akik a „nagy hordón” („''Grosser Fass''”) dolgoztak, így lett az épület neve „kötőház” („''Bandhaus''“).<ref>A bodnárokat vagy pintéreket hangulatosan hordókötőnek, egyes helyeken borkötőnek hívták; az elnevezés azokra a középkori időkre utal, amikor a hordókat vasabroncs helyett erős mogyoróvesszőkkel kötözték körbe [http://www.kadarsag.hu/tortenelem.html A Zempléni tölgy és a kádármesterség]</ref> A bodnárok panaszkodtak, hogy nyakukba esik az eső, ezért IV.&nbsp;Károly Teodor a romra egy tetőt építtetetthúzatott. Az 1930-as években a földszintet felújították és azóta Heidelberg a dísztermet rendezvények helyszínéül használja.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Frauenzimmerbau.htm|title=Frauenzimmerbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
==== Az üvegterem ====
}}
 
Az épületet [[II. Frigyes pfalzi választófejedelem|II.&nbsp;Bölcs Frigyes]] emeltette. Nevét - '''üvegterem (Gläserner Saalbau)''' - aznevét épületa 2.&nbsp;emeletén található, [[Velence (Olaszország)|velencei]] tükörüveggel díszített tükörteremről kapta. Az udvar felé eső zömök árkádok [[reneszánsz]] stílusúak, aza árkádfolyosókerengő boltívei viszont késő gótikusak. A város felé néző északi oldala teljesen egyszerű, keleti oldalát egy kis gótikus zárt erkély és egy ékes oromzat díszíti. [[I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem|I.&nbsp;Károly Lajos]] a [[harmincéves háború]] után átépíttette az épületet: megváltoztatta az emeletmagasságokat és az északi homlokzatba új, íves ablakokat tetetett. 1764. július 24-én kétszer egymás után villám csapott az épületbe, ami egészen a pincéig égettleégett. [[1897]]-ben az épületa nyugati falán egy befalazott kora gótikus ablakcsoportot találtak, ami arra utal, hogy a kastély területén már a 13. század első felében történtfolyt építkezés.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=14-15}}</ref>
 
==== A könyvtárépület ====
A Ruprecht-épület és az udvarhölgyek szobáinak épülete között elhelyezkedő '''könyvtárépületet (Bibliotheksbau)''' (korábban tévesen Rudolf-épület, Rudolfsbau) V.&nbsp;Jámbor Lajos építtette [[1520]] és [[1544]] között [[gótika|késő gótikus stílusban]]. Az épület legszebb megmaradt része az udvarra néző emeleti zárt erkély. Az először a 17.&nbsp;században felmerülő név félrevezető, mivel nem bizonyított egya fejedelmi könyvtár létezése. Az első emeleti boltozatos terem sokkal inkább egy nagy fejedelmi ebédlőnek adott helyet. Feltehetőleg az épületben őrizték a fejedelmi pénzérméket is, itt volt a kastély, illetve az udvartartás [[széf]]je. Az 1689. évi francia pusztítás során egyedül a könyvtárépület maradt épen, de az [[1693]]. évi rombolást már nem kerülte el ő sem.<ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Bibliothek.htm|title=Bibliotheksbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
==== A hordóház ====
A kastély első nagy boroshordóját (Johann-Casimir-hordó) Johann Casimir idején a [[landau]]i Michael Werner [[kádár]]mester készítette 1589–1591 között. A 127&nbsp;000 literes hordó a [[harmincéves háború]] alatt azonban megrongálódott és dongáit eltüzelték.
 
A második óriásóriási hordó megépítésérehordót [[1664]]-ben került sorépítették: Károly Lajos választófejedelem pincemesterének, Johannes Meyernek adott megbízást egy 195&nbsp;000 literes hordó elkészítésére. A hordóAz átvészelte a kastély lerombolását is a pfalzi örökösödési háborúk során (1689 és 1693).
 
Az [[1720]]-as években Károly Fülöp választófejedelem elrendelte egy harmadik hordó megépítését, amely 202&nbsp;000 liter bor tárolására volt alkalmas. A hordó minősége nem bizonyult elég jónak, szivárgott belőle a bor, ezért már [[1740]]-ben tervek készültek egyaz újabb hordó elkészítésére.
 
A negyedik hordó [[1751]]-ben [[IV. Károly Teodor pfalzi választófejedelem|IV. Károly Teodor]] idején készült. Akészítette, 221&nbsp;726 literes űrtartalmú hordóűrtartalmmal Johann Jacob Englert mester munkája. Ma már „csak” 219&nbsp;000 liter folyadék fér bele a fadongák összeszáradása miatt. A hordó tetején egy lyukon bevezetett csövön keresztül lehetett a bort a hordóba pumpálni, hogy ne kelljen a tetejére mászni. A 7 méter átmérőjű és 8,5 méter hosszú hordó elődeihez hasonlóan, nemcsak bortárolásra volt alkalmas, hanem táncmulatságot is rendeztek a tetején.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=22-24}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Fass.htm|title=Fassbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
==== A kútház ====
[[Fájl:Schlosshof Brunnenhaus Torturm Ruprechtsbau von Louis Hoffmeister ca 1820.jpg|bélyegkép|right|200px|A kútház a kaputorony előtt, Louis Hoffmeister festménye, 1820 körül]]
A '''Kút-ház (Brunnenbau)''' közvetlenül a katonák épületéhez csatlakozik a kútcsarnok, ami V.&nbsp;Lajos uralkodása idején épült. Feltűnő a négy szabadon álló monolit és két falhoz támasztott féloszlop. Az egykor félig betemetett, 16 méter mély láncos kút valószínűleg már 1508-ban létezett. [[Sebastian Münster]] azt írta az oszlopokról, hogy azok szülővárosában (Ingelheim), [[I. (Nagy) Károly római császár|Nagy Károly]] egykori palotájánál álltak és Fülöp vittevitette azokat a Heidelbergi kastélyba. Valószínűbb, hogy az oszlopok egy [[Mainz]]hoz közeli antik épület részei voltak.
 
==== Katonák épülete ====
A '''Katonák épülete (Soldatenbau)''' arról kapta a nevét, hogy itt voltak a katonák lakóhelyiségei. A főbejárat közelébe építették, hogy szükség esetén jobban védhető legyen. A háromemeletes épület földszintjén volt az őrszoba, fölötte a hálóhelyiségek., Azamelyek épület egyaz 50&nbsp;fős állandó helyőrségnek adottadtak szállást.
 
==== Gazdasági épület ====
|-
|}
A hét méter vastag falairól elnevezett '''kövér torony (Dicker Turm)''' V.&nbsp;Jámbor Lajos idején készült. A torony fenyegetőleg hatott, ami az építtető célja is volt: Jámbor Lajos azon a véleményen volt, hogy csak félelemmel tartható fenn a béke. Az erődítmény közel 40&nbsp;méter magas, teljes átmérője 28&nbsp;méter (belső átmérő 14&nbsp;méter). Méretei ellenére [[1689]]-ben fel tudták robbantani és az északi falfala a völgybe zuhant. A törésvonalak ott futnak, ahol a falazatot átfúrták például lőrések kialakítására. Ezen kívül feltűnő, hogy a homokkő nem volt annyira ellenálló, mint a homokkőkockákat összetartó [[habarcs]].
 
V.&nbsp;Frigyes a torony felső részét színházzá alakítottaalakíttatta át, az [[1613]]-ban leégett [[london]]i [[Globe Színház]] mintájára. A toronyban kialakított színházteremmel [[Angolok|angol]] származású feleségének kedveskedett és a [[William Shakespeare|shakespeare]]-i színházi hagyományokat akarta folytatni. Itt játszódott az udvar és a város kulturális élete, a színház hírneve a határokon túlra is eljutott. A színház három hónapig vendégül látta a Globe Színház színtársulatát is. A torony falán lévő felirat megemlíti az építtető nevét és utal a felső emelet átalakítására is. A torony oldalában lévő mélyedésben V.&nbsp;Lajos és V.&nbsp;Frigyes szobra áll. Az [[1693]]-as háborús pusztítás után [[Heidelberg]] polgárai engedélyt kaptak arra, hogy a torony faragott köveit elvigyék, hogy házaikatházukat újjáépítsék.<ref name="eng"/><ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=32-34}}</ref>
 
==== Börtöntorony ====
A '''börtöntorony (Gefängnisturm)''' romjai a várárok délnyugati sarkánál állnak. A börtöncellák valószínűleg a sötét toronytalapzatban kaptak helyet. 10&nbsp;méteres külső átmérőjével, 19,5&nbsp;méteres magasságával és 2,75&nbsp;méteres falvastagságával ez volt az oldaltornyok közül a legkisebb. [[1603]] óta „''Seltenleer''”-nek”nek („ritkán üres”) vagy „''Nimmerleer''”-nek”nek („soha nem üres”) is hívták, ami arra utal, hogy a torony szinte soha nemsem volt üres.
 
==== Kaputorony (Óratorony) ====
 
==== Harangtorony ====
A '''Harangtoronyban (Glockenturm)''' mint azt neve is jelzi, egy harang lógott. Az [[1490]]-ben épült viszonylag alacsony tüzérségi tornyot V. Lajos pfalzi választófejedelem megmagasította, a régi tetőt sátortetőre cserélte és reprezentatív lakószobákat alakítottalakíttatott ki. A torony ablakaiból csodálatos kilátás nyílt a [[Neckar|Neckar-völgyre]]. [[1764]]. június 25-én villám csapott az épületbe, a kialakuló tűz szinte az összes épületet megsemmisítette. Azóta romként áll a terület északkeleti csücskében.
 
=== Kertek ===
==== Löveg-kert ====
A kastély nyugati teraszát képező '''Löveg-kert (Stückgarten)''' arról kapta a nevét, hogy V. Lajos lövegeket, illetve ágyúkat sorakoztatott fel a területénrajta.<ref>Stück szó régi jelentése = löveg, ágyú</ref> V. Frigyes a területet szórakozó parkká alakította át és ezzel gyöngítette a kastély védelmét. A parkhoz az Elisabethentoron''Elisabethentor''on (Erzsébet-kapu) keresztül vezetett az út; egy fasor vezetett az Angol épülethez és virágágyak szegélyezték kertet: a parkban való séta és andalgás úri szórakozás volt. Amikor a [[harmincéves háború]] eseményei Heidelberget is elérték, nyilvánvalóvá vált, hogy a kastély körüli teraszok védelmi szempontból rendkívül előnytelenek, ezért a kertek fölé falakat és sáncokat emeltek.<ref name="Stolpmann32">{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=32}}</ref>
 
==== Erzsébet-kapu ====