Wikipédia

„Belgium történelme” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
215. sor:
=== Háborús jóvátétel ===
[[Fájl:Belgie territorriumclaims 1919.jpg|right|thumb|400px|Belga plakát a háborús kártérítési követelésekkel]]
Az [[1919]]-es versailles-i békeszerződés 231. cikkelye értelmében [[Németország]]nak kártérítést kellett fizetnie a [[Antanthatalmak az első világháborúban|szövetségeseknek]] minden, a háború alatt elszenvedett veszteségért. A jóvátétel végső összege természetesen jóval meghaladta a német gazdaság teherviselő képességét és a korabeli számítások szerint 1984-ig tartott volna a teljes összeg kifizetése. [[Belgium]] és [[Franciaország]], mint a német agresszió közvetlen áldozatai, igencsak érdekeltek voltak a jóvátételi kötelezettségek teljesítésében és a többi nagyhatalommal szemben azt az álláspontot képviselték, hogy a közvetlen károk (vagyis az infrastruktúrában) után járó kártérítés előnyt élvez az elesettek után járó kifizetések előtt. [[Franciaország]], amikor a németek nem teljesítették fizetési kötelezettségeiket, megszállta a [[Ruhr-vidék]]et. Belgiumnak nem állt módjában ilyet tenni és ennek következményeként, illetve mivel a kártérítési pénzekből rá eső részt [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] „elfelejtette” átutalni.<ref>[http://query.nytimes.com/gst/abstract.html?res=9C01EED61039EF3ABC4D52DFBF668389639EDE A New York Times cikke 1922-ből]</ref>
 
Az elmaradt pénzügyi kártérítés fejében [[Belgium]] magának követelte [[Eupen]], Malmedy és Sankt Vith városokat és a körülöttük fekvő, az ''Oostkanton''ok néven ismert területet. A háború után rendezett népszavazáson itt a Belgiumhoz való csatlakozás mellett döntöttek. A két korábbi német gyarmatot, [[Ruanda|Ruandát]] és [[Burundi]]t a [[Népszövetség]] szintén belga fennhatóság alá helyezte.
 
[[1925]]-ben Belgium is aláírta a [[locarnói egyezmény]]t, amelyben az ún. rajnai paktum megerősítette a [[versailles-i békeszerződés]] által jóváhagyott francia-németfrancia–német, illetve német-belganémet–belga határt. Ezeknek a határoknak a sérthetetlenségéért [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Olaszország]] vállalt garanciát.
 
[[1919]]-ben a férfiak részére bevezették az általános választójogot, a nők csak [[1948]]-ban szavazhattak először. A két háború közötti politikai életet a katolikus párt dominálta, amely [[1884]] és [[1937]] között folyamatosan kormányon volt. Ebben az időszakban alakult meg a modern szocialista párt, a flamand érdekeket képviselő Flamand Nemzeti Unió (Vlaamsch Nationaal Verbond, VNV) és a kommunista párt is (Communistische Partij van België, CPB, majd később KPB).
225. sor:
A belga gazdaság [[1925]]-ig meglehetősen biztató növekedési pályára állt, de részben a német kártérítési fizetések elmaradása, részben a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági helyzet miatt a növekedés lelassult. Az [[1926]]-[[1927|'27]]-es Jaspar-kormány megpróbálkozott a [[belga frank]] leértékelésével és az export ösztönzésével, de a hamarosan beköszöntő gazdasági világválság miatt törekvéseik nem jártak sikerrel, csak a frank újabb leértékelése [[1935]]-ben segített a gazdaságot helyreállítani (amikor a világgazdaság újra beindult).
 
A két világháború között számos haladó szellemű szociális intézkedést vezettek be [[Belgium]]banBelgiumban, elsősorban a nehéz gazdasági helyzetben kialakult nyugtalanság csillapítására: [[1921]]-ben a [[sztrájk]]hoz való jogot, ugyanebben az évben a nyolcórás munkanapot és [[1936]]-ban a minimálbért.
 
[[1921]]-ben alakult meg a belga nemzeti légitársaság, a [[Sabena]] ('''''S'''ociété '''A'''nonyme '''B'''elge d''''E'''xploitation de la '''N'''avigation '''A'''érienne''), amely a brüsszeli nemzetközi reptérről, Zaventemből működött.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Belgium_történelme”