„Holló” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) Odin_Vendel_helmet.jpg nevű fájlt Fastily törölte a Commonsból: „Per commons:Commons:Deletion requests/File:Odin Vendel helmet.jpg” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor:
A '''holló''' vagy '''közönséges holló''' ''(Corvus corax)'' a [[madarak]] osztályának [[verébalakúak]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]] ''(Passeriformes)'' és a [[varjúfélék]] ''(Corvidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozik. [[Föld]]ünk északi féltekéjén [[Ázsia|Ázsiától]] [[Észak-Amerika|Észak-Amerikáig]] mindenütt megtalálható, területileg a legelterjedtebb az összes varjúféle között. 12 ismert alfaja létezik, melyek habár külalakjukban kevésbé eltérőek egymástól, a korszerű genetikai kutatások kimutatták, hogy jelentős genetikai különbségek vannak a különböző populációk között.
A közönséges holló a [[vastagcsőrű holló]] ''(Corvus crassirostris)'' mellett egyike a két legnagyobb [[varjúfélék|varjúfélének]]. A [[Föld]]ön valószínűleg a legnehezebb verébalakú madár és egyben a legnagyobb termetű énekesmadár is. A felnőtt madár hossza 56 és 70 centiméter körüli,
A közönséges holló több ezer éve él együtt az [[ember]]rel. Olyannyira alkalmazkodtak, hogy számos területen mint kártevőt tartják nyilván őket. Alkalmazkodásának sikerességét mindenevő életmódjának köszönheti. A természetben a legfőbb táplálékukat a gabonamagvak, bogyók, gyümölcsök és apró állatok jelentik, de hihetetlenül ügyesnek bizonyultak egyéb opportunista táplálékszerzési módokban is. Minden alkalmat megragadnak a táplálék megszerzésére, legyen az akár döglött állat, rovar vagy konyhai hulladék.
50. sor:
* '''''Corvus corax corax''''' – Európában keletre egészen a [[Bajkál-tó]]ig, délre pedig a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázuson]] át egészen Észak-[[Irán]]ig megtalálható. Aránylag rövid és ívelt csőre van.
* '''''Corvus corax varius''''' – [[Európa|Európától]] északnyugatra, [[Izland]]on és [[Feröer]]en honos. Kevésbé fényes, mint a ''C. c. principalis'' vagy a ''C. c. corax''. Ennek a középtermetű hollófajnak különös ismertetőjegye a helyenként fehér pettyes tollruha.
* '''''Corvus corax subcorax''''' – [[Görögország]]tól egészen [[India|Északnyugat-Indiáig]], [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiától]] a [[Himalája]] kivételével [[Kína|Nyugat-Kínáig]] fordul elő. Nagyobb testű, mint a „közönséges” corax, de szakálla annál kisebb. A tollazata általánosságban véve teljesen fekete, noha a nyaka és a begye néha a barnás árnyalatú, hasonlóan a barnanyakú hollóéhoz. (Ez a barnás árnyalat legfőképp a vedlés előtt álló madarakon figyelhető meg, akkor, amikor a tollruha már meglehetősen kopott.) A nyaki tollainak töve változatos színeket ölthet, de általában fehéres.
56. sor:
* '''''Corvus corax tingitanus''''' – [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] és a [[Kanári-szigetek]]en honos. A ''Corvus corax tingitanus'' a legkisebb alfaj. A legrövidebb „szakállal” bír az összes holló között. Tollruhája határozottan megkülönböztethető más hollófajétól, ugyanis erősen olajos benyomást kelt. Csőre rövid, de vaskos; a felső csőrkáva erősen ívelt.
* '''''Corvus corax tibetanus''''' – Kizárólag a [[Himalája|Himalájában]] fordul elő. Ez a legnagyobb termetű, és a leghosszabb szakállú holló
* '''''Corvus corax kamtschaticus''''' – Északkelet-Ázsiától egészen a [[Bajkál-tó]]ig terjed; élettere emiatt kis részben közös az alapváltozatéval ''(C. c. corax)''. Testméretét tekintve valahol a ''C. c. principalis'' és a ''C. c. corax'' között helyezkedik el félúton. Csőre nagyobb és vaskosabb, mint a ''C. c. corax''-
* '''''Corvus corax principalis''''' – Észak-Amerikában és [[Grönland]]on honos. A nagy testű madár a legnagyobb csőrrel rendelkezik az összes alfaj között. Tollazata igen fényes és sima, szakálla igen erőteljes.
* '''''Corvus corax sinatus''''' – Az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] középső és déli részén és [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]] található meg ez az alfaj. Minden tekintetben kisebb, mint a ''C. c. principalis''.
További említésre érdemes alfajok és előfordulási helyeik:
81. sor:
Egyik lehetséges magyarázata a [[Kalifornia|Kaliforniában]] már több mint kétmillió éve honos hollók meglepő genetikai elkülönülésnek a faj fokozatos [[kainozoikumi eljegesedés|jégkorszaki]] elszigetelődése lehet. Körülbelül egymillió évvel ezelőtt egy kalifornia-kládbeli csoportból alakulhatott ki a fehérnyakú holló ''(Corvus cryptoleucus)'' is, míg a holarktikus klád tagjai valószínűleg csak később vándoroltak be [[Ázsia|Ázsiából]], lehet, hogy épp az emberrel egy időben.
A korszerű [[Mitokondriális genetika|mitokondriális DNS-kutatások]] kimutatták, hogy az Észak-Afrikában és a Kanári szigeteken honos ''C. c. tingitanus'' alfaj génállománya szintén különbözik a többi holarktikus alfajétól, éppen ezért bizonyítást nyert a tény, miszerint nem is keveredhet más alfajokkal.
== Megjelenése ==
92. sor:
== Elterjedése ==
A hollók igen különböző éghajlati viszonyok között is megélnek. A ''Corvus'' nem tagjai közül a közönséges holló ''(C. c. corax)'' a legszélesebb körben előforduló alfaj. Az [[északi sarkkör]]től Észak-Amerikán és [[Eurázsia|Eurázsián]] át Észak-Afrikáig (beleértve a [[csendes-óceán]]i szigeteket is) mindenütt elterjedt. A [[Brit-szigetek]]en [[Skócia|Skóciában]], Észak-Angliában és [[Írország]] nyugati részén közönségesnek számít. [[Tibet]] 5000 méteres magasságaiban, sőt, még a [[Mount Everest]] 6350 méteres vidékein is találkozhatunk vele.
[[Fájl:Hvidbroget ravn.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fehéren foltos színezetű holló, ez a színvariáns a [[Feröer]]en élő madarak egy részére jellemző]]
123. sor:
A fészek – melyet legtöbbször magas fák koronájába, vagy sziklaszirtekre, ritkábban villanyoszlopra építenek – egy mély, nagy tálat formáz. A szülők fészküket ágakból, gallyakból építik, annak belsejét pedig gyökerekkel, sárral, fakéreggel, sőt, sokszor még lágyabb anyagokkal, például szarvasbundával bélelik.
A tojásrakás általában már februárban elkezdődik, bár ez erősen függ az éghajlati tényezőktől. Például [[Grönland]]on kicsit később, úgy április környékén, míg [[Pakisztán]]ban már decemberben megkezdődik a költés. A tojók
=== Hangja ===
| |||
