„Istvánfi Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Építész infobox |név = Istvánfi Gyula |születési_dátum = 1938. április 12. {{Életkor-élő|1938|04|12}} |nemzetiség …” |
|||
18. sor:
{{Idézet 4|''A magyar falu az 50-es évektől kezdve három nagy krízist is átélt. Az első ilyen volt a kollektivizálás a szocializmusban, amikor a föld elvesztette a birtokosát, és amely bérmunkássá tette a parasztokat. A második a rendszerváltás: a földtulajdon nagy része spekuláció tárgyává vált és városi ember, sőt, sokszor külföldiek kezébe került, akik nem tudnak vagy nem is akarnak vele mit kezdeni. A harmadik pedig napjaink pénzcentrikus világa, amely végképp eltörölte a hagyományos falusi értékeket. Napjainkban ismét sok szó esik a vidék felemeléséről – így ez lehet a negyedik átszervezési csapás a falura és a faluképre, ha ismét érzéketlenül bánunk a falu építészeti hagyományával. Rossz a helyzet, az utolsó órában vagyunk, hogy végre felismerjük kulturális örökségünknek ezt a sajátos világát. ''|balra=igen|{{kiskapitális| Istvánfi Gyula, 2011 }}<ref> {{cite web | url= http://hg.hu/cikkek/varos/12290-veszelyben-a-falvak-epiteszeti-oroksege | title= Veszélyben a falvak építészeti öröksége |date=2011-06-05 |accessdate=2013-10-16 | publisher=hg.hu | author=Ongrádi Melinda|format=html |language=magyar}}</ref>}}
[[1962]]-ben diplomázott a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]] Építészmérnöki Karán.
[[Fájl: Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely.jpg|bélyegkép|jobbra|260px| Vésztő, Mágor-puszta történelmi emlékhely]]
Az Építészettörténeti Tanszék oktatójaként meghatározó munkái közé tartozik [[Kehidakustány|Kehida]] temetőkápolnájának helyreállítása (1975), a [[Vésztő]] melletti [[Mágor-puszta]] középkori Csolt-monostorának műemléki bemutatása (kiállítás, régészeti kripta, szoborpark) 1980-ban, valamint a [[pusztazámor]]i remeteség helyreállítása 1992-1994 között. Munkatársaival közösen tervezte többek közt az [[Erzsébet tér (Budapest)|Erzsébet téri]] Danubius-kút, a [[Hősök tere]] Millenniumi Emlékműve és a [[Budai Várnegyed|budai Vár]] Szentháromság-szobrának rekonstrukcióját. Önálló vagy vezető tervezőként harminc, munkatársként 14 önálló épület vagy helyreállítás kötődik nevéhez. Elkészítette Taposiris Magna elméleti
Egyetemi pályafutása kezdetén [[Hajnóczi Gyula|Hajnóczi Gyulával]] dolgozott közösen, szakterülete az ókor építészettörténete volt. Később ő hozta létre a Népi építészet tantárgyat. Kutatási területe az őskor, az ókori Kelet építészete, a népi architektúra, a műemlékvédelem gyakorlati és elméleti kérdései. Több mint 60 publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől szervezte a tanszék gyakorlati szakprogramjait, az építészhallgatókkal közös felméréseket. Ezek eredményeit a Veszendő templomaink című sorozat köteteiben publikálták.
| |||