„Hiperszonikus áramlás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a törölt kép |
|||
11. sor:
==A nagysebességű áramlási tartományok felosztása ==
Szó szerint a ''szubszonikus'' „hangsebesség alatti”, a ''[[szuperszonikus]]'' „hangsebesség feletti” mozgást jelent (a kifejezések [[latin nyelv|latin]] eredetű szavakból állnak össze).
A '''transzszonikus''' tartományban, ami [[Mach-szám|Mach]] 1 körül kezdődik, a '''szubszonikus''' tartományban bevált [[Navier–Stokes-egyenletek]] már nem használhatók, mert a helyi áramlási sebesség helyenként meghaladja a hangsebességet, már akkor is, amikor a test Mach 1-nél kisebb sebességgel repül. A hangsebesség körüli ingadozás az áramlás turbulenciájának következménye.
21. sor:
A [[NASA]] meghatározása szerint hiperszonikus az áramlás, ha sebessége Mach 10 és 25 közé esik; a [[Belépés a légkörbe|légkörbe visszatérő egység]] sebessége pedig minden esetben nagyobb, mint Mach 25. Ebben a sebességtartományban működtek az amerikai [[Space Shuttle|űrsiklók]], a szovjet [[Buran]] és több más, kísérleti repülőgép (valamint a légkörbe érkező [[meteoroid]]ok).
Az átmenet folyamatos a kisebb, szuperszonikus sebesség és a hiperszonikus sebesség között, mégis van néhány fizikai jellemző, ami megkülönbözteti a két sebességtartományt: a [[lökéshullám]] viselkedése megváltozik; valódi gázok törvényei lépnek érvényre ([[disszociáció]], [[ionizáció]]); az aerodinamikai együttható függetlenné válik a [[Mach-szám]]tól.
{| class="wikitable"
| |||