Wikipédia

„Sobor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
miért kell ebből folyton zöldet csinálni?
a Tákó = Sebes-Sobori csatorna, galéria
22. sor:
 
== Fekvése ==
[[Fájl:A Tákó-patak Sobornál.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>A Tákó-patak</center>]]▼
Sobor a [[Rábaköz]] déli részén, a Rába partján, [[Győr]]től 47&nbsp;km-re délnyugatra, [[Szany]]tól 7&nbsp;km-re keletre található.
A településre két irányból lehet bejutni: [[Tét]] vagy [[Csorna]] felől [[Egyed (település)|Egyed]] községen át, Szany felől pedig [[Rábaszentandrás]]on keresztül.
 
A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Vág–SárdosSebes-ér–MegágSobori-főcsatornacsatorna folyik.<ref>{{citweb |url=http://www.szany.hu/sites/default/files/dokumentumok/Szany_muszaki_leiras_0.pdf |szerző= |cím=Szany - Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás |weblap=szany.hu |nyelvkód=hu |év=2007 |kiadó=Tér-Háló Kft. |elér=2013-10-21 |formátum=PDF }}</ref> A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az ''eszteru''<ref group=m>A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen ''iztra'' (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék.</ref>, amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.[[Fájl:Sobor - eszteru.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>Az eszteru</center>]]
 
== Története ==
33 ⟶ 32 sor:
A XVI. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert [[enying]]i [[Török Bálint]] birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.
 
A XVIII. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a [[Festetics család]] tulajdonába került, majd a XIX. század közepén a [[Batthyány család|Batthyányaké]]aké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.
 
A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.<ref name="MNL|16|136">{{MNL|16|136}}</ref> Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, [[Sobri Jóska|Sobri Jóskának]] az apja.<ref name="MNL|16|136"/>[[Fájl:Pagony.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>A Pagony</center>]]
 
Az 1848/49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.
 
Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül. [[Fájl:Sobor - a háborúk áldozatainak emlékműve.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>A két világháború áldozatainak emlékműve</center>]]
 
== Mai élete ==
▲[[Fájl:ASzelektív Tákó-patakhulladékgyűjtés SobornálSobor községben.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>ASzelektív Tákó-patakhulladékgyűjtés</center>]]
 
A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.
 
A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.[[Fájl:Szelektív hulladékgyűjtés Sobor községben.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|<center>Szelektív hulladékgyűjtés</center>]]
 
Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy [[Győr]]ben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a [[búcsú]]n minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri [[verbunkos]]t.
53 ⟶ 52 sor:
A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.
 
== <center>Látnivalók</center> ==
=== <center>A Rába-part</center> ===
 
Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsü és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.
 
===Galéria===
=== <center>Az evangélikus templom </center> ===
{{Galéria
[[Fájl:Sobor - evangélikus templom.jpg|200px|bélyegkép|balra|<center>Az evangélikus templom (épült 1928-ban)</center>]][[Fájl:Sobor - római katolikus templom.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|<center>A római katolikus templom (épült 1939-ben)</center>]]
|width=300
 
|height=130
=== <center>A római katolikus templom</center> ===
|Kép:A Tákó-patak Sobornál.jpg|A Tákó-patak (Sebes-Sobori-csatorna)
=== <center>A kastélyszálló</center> ===
|Kép:Sobor - eszteru.jpg|Az eszteru
[[Fájl:Sobor - kastélyszálló.jpg|300px|bélyegkép|középre|<center>A kastélyszálló (épült az 1990-es években)</center>]]▼
|Kép:Pagony.jpg|A Pagony
|Kép:Sobor - a háborúk áldozatainak emlékműve.jpg|A világháborúk áldozatainak emlékműve
|Kép:Sobor - evangélikus templom.jpg|Az evangélikus templom (épült 1928-ban)
|Kép:Sobor - római katolikus templom.jpg|A római katolikus templom (épült 1939-ben)
▲[[Fájl|Kép:Sobor - kastélyszálló.jpg|300px|bélyegkép|középre|<center>A kastélyszálló (épült az 1990-es években)</center>]]
}}
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sobor”