„Szalánk” változatai közötti eltérés

[[1368]]-ban [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király oklevelében ''"villa Abakuk"'' néven említik először. Már a [[14. század]]ban templomos hely volt, a rihnói uradalom része. [[1460]]-ban két különálló község volt, ekkor ''"Zlowinka"'', illetve ''"Zluwinkautraque"'' néven a Szapolyai család birtoka. A dokumentumokban [[1550]]-től ''"Zlowinka superior"'', illetve ''"Felsewszlovinka"'', a falu másik része pedig [[1555]]-től Alsószlovinkaként szerepel. Később a Thurzók, majd [[1693]]-tól [[1848]]-ig a Csákyak szepesvári uradalmához tartozott. Lakói főként bányászok és favágók voltak, de földműveléssel és állattartással is foglalkoztak. Határában régen ezüstöt és rezet bányásztak. A [[16. század]]ban ruszinokat telepítettek ide, akik magukkal hozták kultúrájukat és görög katolikus vallásukat. A Szent György tiszteletére szentelt görög katolikus templom a 18. és 19. század fordulóján épült fel. [[1996]]-ban pedig ortodox templom is épült a községben. [[1787]]-ben a község 226 házában 1571 lakos élt. [[1828]]-ban 244 háza és 1764 lakosa volt. A [[19. század]] végére a lelőhelyek kimerülése miatt visszaesett az ezüst és réz bányászata és [[1885]]-től a vasércbányászat új korszaka kezdődött, amikor a kitermelt ércet a korompai és salgótarjáni vasüzemekbe szállították feldolgozásra.

 

 

 

[[1910]]-ben [[Alsószalánk]]nak 1761, ruszin, szlovák, magyar, német,lengyel és cigány lakosa volt. [[Felsőszalánk]]nak 750,többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák és német kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Gölnicbányai járás]]ához tartozott.