Szalánk
Szalánk (1899-ig Alsó- és Felsőszlovinka, szlovákul: Slovinky, németül: Höfen) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. Alsó- és Felsőszalánk egyesítésével jött létre.
| Szalánk (Slovinky) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1368 |
| Polgármester | Gabriela Kopnická |
| Irányítószám | 053 40 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | SN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1864 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 443 m |
| Terület | 46,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szalánk
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 20° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 20° 50′ 30″ | |
| Szalánk weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Korompától 5 km-re nyugatra, a Szalánk-patak völgyében fekszik.
TörténeteSzerkesztés
Szalánk a 14. században Gölnicbánya területén keletkezett, 1368-ban I. Lajos király oklevelében „villa Abakuk” néven említik először. Már a 14. században templomos hely volt, a rihnói uradalom része. 1405-ben „Slowynka” a neve. 1460-ban már két különálló község volt.
A trianoni diktátumig mindkét település Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
A két települést 1943-ban egyesítették. 1996-ban pedig ortodox templom épült a községben.
NépességeSzerkesztés
2001-ben 1867 lakosából 1762 szlovák, 50 ruszin, 33 cigány volt.
2011-ben 1917 lakosából 1710 szlovák, 75 ruszin, 32 cigány.
Híres személyekSzerkesztés
- Itt született Miklóssy József (1792-1841) ikonosztázfestő, görög katolikus szerzetes.[2]
NevezetességeiSzerkesztés
- Szent György tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1799 és 1808 között épült.
- Klasszicista kúria a 19. század elejéről.
- Ortodox temploma 1996-ban épült.
