„Szepesvéghely” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Fekvése: 1 link korr.
a →‎Története: õ→ő, û→ű with AWB
50. sor:
A település a német jog alapján soltész általi betelepítéssel keletkezett a [[13. század]]ban. [[1294]]-ben ''"Granich"'' néven említik először. [[1321]]-ben ''"Grenic"'', [[1773]]-ban ''"Hranowcze"'', [[1786]]-ban ''"Hranownicza"'' alakban említik a korabeli források. Az [[Árpád-kor]]ban határőrfalu volt, [[1542]]-ig a [[savnik]]i cisztercita apátság, később több nemes zálogbirtoka, majd [[1776]]-tól [[1945]]-ig a szepesi püspökség birtoka. Római katolikus temploma [[1398]]-ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. A középkorban többször pusztította földrengés, tűzvész, szárazság és éhínség. A falu a [[középkor]]ban bányaváros, sörfőzdéje, malma, fűrésztelepe volt. A bányászat fellendülése a [[16. század]]ban következett be, amikor a Thurzó család több bányát nyitott a határában, ahol főként rezet bányásztak. A réztelepen az ún. Kupfenhausban élők kiváltságokat kaptak, élénk rézkereskedelem folyt itt. Lakói a bányászat mellett mezőgazdasággal, méhészettel, halászattal foglalkoztak. [[1676]]-ban kuruc hadak támadták meg a települést és 20 házát felégették. [[1710]]-ben újabb támadás következett, melyben a lakosság kétharmada elpusztult, a házakat kifosztották, az állatokat elhajtották. [[1724]]-ben az egész falu leégett, [[1813]]-ban pedig nagy árvíz pusztított. A település [[kékfestő]] iparáról volt híres, ami az [[1824]]-ben alapított kékfestő műhelynek volt köszönhető, mely egészen [[1975]]-ig működött. Az egykori műhely épületében a község múzeumot szándékozik létrehozni. Fűrésztelepét a Hámor nevű települészen [[1858]]-ban alapították, később Dubinára helyezték át. A II. világháború idején szűnt meg. [[1787]]-ben 112 házában 799 lakos élt. [[1828]]-ban 133 háza és 991 lakosa volt.
 
Vályi András szerint ''"GRENITZ. Gronitz, Grantz, Hranovitza. Elegyes mezõmező Város Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Szepesi Püspök, lakosai katolikusok, fekszik Lutsivnához egy mértföldnyire, hámorjai is vagynak, határbéli szántó földgyei meszsze esnek, ’s nem trágyáztatthatván illendõképenillendőképen, néhol soványabbak, réttyeinek három negyedrésze sásas, és ritka fûvetfűvet terem, némelly javai jelesek; de más fogyatkozásai miatt, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Grenicz, (Hranowce), tót mv., Szepes vmegyében,, ut. p. Horkához egy mfldnyire: 906 kath., 85 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa tágas, különösen erdeje sok. F. u. a szepesi püspök.