„I. Fuád egyiptomi király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Származása, családja: 1 szóismétlés megszüntetve
a linkjav
36. sor:
*Faukijja hercegnő (1897–1974) – elsőként Mahmúd Fahri Pasa főkamarás, majd Wladimir d’Adix-Dellmesingen gróf (muszlim nevén Fárúk bin Abdalláh) felesége.
 
Fuád második felesége Názli Szabri (1894–1978), Abd ar-Rahím Szabri Pasa korábbi mezőgazdasági miniszter és kairói kormányzó lánya, anyai ágon a tekintélyes miniszterelnök, [[Muhammad Saríf]] Pasa]] unokája volt. 1919. május 26-án házasodtak össze a kairói Busztán-palotában. Öt gyermekük született:
 
*[[Fárúk egyiptomi király|Fárúk]] (1920–1965), trónörökös, egyiptomi király;
60. sor:
=== Abszolutisztikus királyi törekvések ===
[[File:ModernEgypt, Fouad I, DHP13402-1-32 01.jpg|thumb|300px|Fuád király [[I. Albert belga király]] és [[Erzsébet belga királyné|Erzsébet királyné]] társaságában a kairói [[Ramszesz pályaudvar|Miszr pályaudvaron]] (1931)]]
[[1923]]. [[április 19.|április 19]]-én [[1923]]-as [[egyiptomi alkotmány|alkotmányt]] adtak ki, amelynek értelmében kétkamarás törvényhozás jött létre, amelyben a felsőház tagságának 40%-át a király nevezte ki, de a felsőház többi tagját és az alsóház képviselőit a lakosság választotta. Az országgyűlés által hozott határozatok a király szentesítésével emelkedtek csak törvényerőre, de ha a király megtagadta egy törvény elfogadását, az alsóház kétharmados többségének támogatásával a király beleegyezése nélkül is érvénybe léphetett a törvény. A tradicionális gondolkodású Fuád ellenezte hatalma megosztását és korlátozását, és [[abszolutizmus|abszolutisztikusan]] kívánt uralkodni, ezért az alkotmány által neki juttatott széles jogkörökkel élve gyakran oszlatta fel az országgyűlést és váltogatta miniszterelnökeit (1922–1936 között tizenöt kormány váltotta egymást), akik az esetek nagy részében nem a választásokat – 1924-ben, 1925-ben, 1926-ban és 1929-ben – sorra megnyerő [[Vafd Párt]] soraiból kerültek ki. A népesség elsöprő többségének támogatását élvező Vafd ugyanis erősen kritikus volt a brit uralommal szemben, és a király autokratikus törekvéseire alkotmányvédő programmal felelt. (Igaz, Zaglúl maga egy ízben, a párt élén álló utódja, [[Musztafa en-Nahhász Pasa]] pedig két alkalommal is kormányfői kinevezést kapott rövid időre.) A király többnyire kisebbségi pártokból választott kormányfőt: legtöbbször, öt alkalommal a Vafd Pártból kiváló, kevésbé britellenes, értelmiségi és nagybirtokos támogatást élvező [[Liberális Alkotmányos Párt]] tagjai alakíthattak kormányt ([[Adli Jakan Pasa]] és [[Abd el-Hálik Szarvat Pasa]] kétszer, Muhammad Mahmúd Pasa egyszer lett miniszterelnök).
 
A király mellett a birodalmi érdekeket szolgáló brit hatóságok is gátolták a demokratikus működést. [[1924]]-ben Kairóban meggyilkolták az egyiptomi erők főparancsnokát és Szudán kormányzóját, [[Lee Stack]]et, mire Lord [[Edmund Allenby]] brit főmegbízott ultimátumot adott a kormányzatnak: ennek jegyében Zaglúl Pasának le kellett mondania, az egyiptomi csapatokat kivonták Szudánból és jelentős kártérítést fizettek. Az eset jól demonstrálta a névleges függetlenség és a valós helyzet közt feszülő különbséget, és tovább szította a britellenes indulatokat. Az 1926-os választások nyomán is a brit főmegbízott, Lord [[George Lloyd]] nyomására egyezett bele a Vafd, hogy választási győzelme ellenére lemondjon a kormányfői posztról és koalícióra lépjen a Liberális Alkotmányos Párttal.