„Sötét energia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
 
A sötét energia létezése bármelyik formájában megoldaná az úgynevezett „hiányzó tömeg” problémát is. A ősrobbanáskor lezajlott nukleoszintézis elmélete magyarázza meg, hogy milyen módon és milyen arányban alakultak ki a könnyű elemek, mint a [[hélium]], [[deutérium]] és a [[lítium]] a korai univerzumban.
A kozmosz nagy skálájú szerkezetének elmélete magyarázza meg, hogy milyen módon alakult ki a [[világegyetem]] szerkezete, a [[csillag]]ok, [[kvazár]]ok, [[galaxis]]ok és a [[galaxishalmaz]]ok. Mindkét elmélet azt sugallja, hogy a [[barion]]os anyag és a hideg [[sötét anyag]] csak a [[kritikus sűrűség]] mintegy 26-30%-a. A kritikus sűrűség az a sűrűség, melynél a világegyetem alakja sík (ez nem azt jelenti, hogy két dimenzióskétdimenziós, hanem, hogy a görbülete nulla). A [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]] [[COBE]] és [[WMAP]] műholdak általi mérése szerint a világegyetem nagyon közel van a síkhoz. Eszerint tehát a sűrűség fennmaradó 70-74%-át valamilyen energiának szolgáltatnia kell.
 
== Lásd még ==