„Heidelbergi várkastély” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{Javasolt világörökségi helyszín}}
{{épület infobox
|név = heidelbergiHeidelbergi vár
|kép=A part of the Heidelberg castle ruins (Laenulfean).jpg
|képaláírás=A heidelbergi romok
19. sor:
[[Friedrich Hölderlin]]: Heidelberg ([[Rónay György]] fordítása)
]]
A '''heidelbergi vár''' [[Németország]] egyik nevezetes romépülete, [[Heidelberg]] városának jelképe. A [[Königstuhl]] erdős lejtőjén a [[Worms (település)|wormsi]] érsekek 13. századi erődítménye állt, amiből mára csak egy falszakasz kora [[gótika|gótikus]] ablakai maradtak. A gótikus ''Ruprechtsbau'' [[1410]]-re, a kora reneszánsz ''Urai t'' [[1559]]-re, az érett [[reneszánsz]] ''Friedrichsbau'' [[1607]]-re készült el. A [[Rajnai Palotagrófság|pfalzi]] [[választófejedelem|választófejedelmek]] székhelye volt mindaddig, amíg a [[pfalzi örökösödési háború]]ban ''(kilencéves háború)'' – [[1689]]-ben és [[1693]]-ban – [[XIV. Lajos francia király]] katonái le nem rombolták. Gazdái tervbe vették helyreállítását, de a választófejedelem udvarának [[Mannheim]]ba költözése, valamint az [[1764]]-es, [[villám]]csapásvillámcsapás okozta tűzeset után csak a ma is látható részeit építették újjá.
 
== Földrajzi fekvése ==
26. sor:
== A vár története ==
=== A vár eredete ===
[[Fájl:Obere_Burg_und_Dicker_Turm_Heidelberger_Schloss_Sebastian_Muenster_Kalendarium_Hebraicum_1527_(Ausschnitt).jpg|bélyegkép|right|200px|A Heidelbergiheidelbergi vár első ábrázolása, Sebastian Münster, 1527]]
Heidelberg városának nevét [[1147]]-ben, [[III. Konrád német király]] uralkodása idején említik először hivatalos okiratban, amikor édesapja, [[I. Frigyes sváb herceg]] és féltestvére, [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] úgy osztotta fel az örökséget, hogy ő kapta a [[rajna]]i területet.<ref name="Stolpmann6">{{cite book|last=Stolpmann|title=Heildelberg|pages=6.}}</ref>
 
43. sor:
=== A reformáció és a harmincéves háború ===
{| align="right"
|[[Fájl:Heidelberger Schloss im 16 Jh aus Thesaurus Pictuarum.jpg|bélyegkép|150px|A Heidelbergiheidelbergi vár a 16. században]]
|[[Fájl:Heidelberger Schloss 1619 Koch und Seitz 1909.jpg|bélyegkép|150px|Heidelbergi vár, Koch und Seitz, 1619]]
|-
84. sor:
Heidelberg legrégebbi leírása is megemlíti, hogy a várost sok idegen meglátogatja. De a tényleges városi turizmus a 19.&nbsp;század elején kezdődött Graimberg gróf közbenjárásával: kiadatta a már említett, rajzokkal és rézmetszetekkel kiegészített várismertetőt, ajándéktárgyakat, többek között csészéket készíttetett a vár képével. 1840-ben Heidelberg bekapcsolódott a [[vasút]]hálózatba, ami döntő lendületet adott az idegenforgalomnak.
 
Az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] turistákat [[Mark Twain]] ismertette meg a heidelbergi romkastéllyalromvárral az [[európa]]i utazását leíró Csatangolás külföldön (''A Tramp Abroad'', 1880) című élménybeszámolójával. Hatására a 20.&nbsp;században egyre több látogató érkezett az [[Amerikai Egyesült Államok]]ból. A 21.&nbsp;század elején évente több mint egymillió látogató érkezik a városba.
 
== A vár előudvara ==
118. sor:
{|align="center" border="2" style="width:68%"
|-
|<small>[[Fájl:Ruprechtsbau Relief Heidelberger Schloss 01.JPG|150px|left]] '''Az angyalokat ábrázoló címer legendája''' <br />A Heidelbergiheidelbergi várat építő építőmester legnagyobb öröme ikergyermekei voltak. Mindig maga mellett szerette volna tudni, ezért gyakran magával vitte őket a magas állványokra és örült, hogy fiai nem szédülnek a magasban. De egy nap egyikük rosszul lépett és a mélybe zuhant, magával rántva testvérét is.
A mestert annyira megviselte a szomorú esemény, hogy az építkezés irányítását elhanyagolta, helyette minden nap egy rózsakoszorút font, amit a gyerekek sírjához vitt. Rupert király mérges lett, hogy az építkezés ennyire lassan halad és megbízta a papot, aki a gyermekeket eltemette, hogy beszéljen a mesterrel. A mester azt mondta, hogy minden készen van, csak nagy bánatában nem tudja, hogy hogyan fejezze be a kaput. A pap megpróbálta megvigasztalni. Ugyanazon az éjszakán álmában megjelentek az ikrek, mint fényt sugárzó angyalok és visszahozták neki a rózsakoszorút, amit aznap reggel a sírra tett. Amikor a mestert felébresztette a felkelő nap, eszébe jutott a kedves álom. Úgy érezte, mintha rózsaillat töltené be a szobát. Amikor felkelt - láss csodát! – ott feküdt előtte a friss és illatos koszorú, amit előző nap a gyerekek sírjára vitt. Még este is látta a síron a már elhervadt koszorút; de a fehér rózsákból piros rózsák lettek. A mester csakhamar rájött, hogy hogyan fejezze be a kapu építését: kifaragta a gyerekek mását, úgy ahogy álmában megjelentek, kedves, rózsakoszorút tartó angyalokként. A koszorú közepébe mesterségének jelképét, egy körzőt vésett, amitől örökre elbúcsúzott. A kapu zárókövét 1408-ban rakták le és Rupert király maga mondott felszentelő beszédet. Amikor köszönetet akart mondani az építőmesternek, őt nem találták sehol. Miközben megkongatták az összes harangot és azok hangjukkal betöltötték az egész Neckar-völgyet, a mester a Mihály-ösvényen a Heiligenbergi kolostor felé tartott. Szerzetes lett belőle és cellájából addig nézte a szerettei sírja fölé emelkedő tornyot, amíg gyermekei ismét megjelentek, rózsakoszorút vittek neki és lelkét Ábrahám ölébe tették</small>.
|}
219. sor:
==== A kútház ====
[[Fájl:Schlosshof Brunnenhaus Torturm Ruprechtsbau von Louis Hoffmeister ca 1820.jpg|bélyegkép|right|200px|A kútház a kaputorony előtt, Louis Hoffmeister festménye, 1820 körül]]
A '''Kút-ház (Brunnenbau)''' közvetlenül a katonák épületéhez csatlakozik a kútcsarnok, ami V.&nbsp;Lajos uralkodása idején épült. Feltűnő a négy szabadon álló monolit és két falhoz támasztott féloszlop. Az egykor félig betemetett, 16 méter mély láncos kút valószínűleg már 1508-ban létezett. [[Sebastian Münster]] azt írta az oszlopokról, hogy azok szülővárosában (Ingelheim), [[I. (Nagy) Károly római császár|Nagy Károly]] egykori palotájánál álltak és Fülöp vitette azokat a Heidelbergiheidelbergi várba. Valószínűbb, hogy az oszlopok egy [[Mainz]]hoz közeli antik épület részei voltak.
 
==== Katonák épülete ====
293. sor:
 
== Jegyzetek és hivatkozások ==
[[Fájl:DPAG2001-Dauer-HeidelbergerSchloss.jpg|bélyegkép|right|A Heidelbergiheidelbergi vár a „Nevezetességek” bélyegsorozaton, [http://philatelie.deutschepost.de/philatelie/shop/templates/produktseiten/produktdetail_standard.jhtml;philsessionid=O5XA3QUTPSW4OCTYER1CFGQ?id=prod13711&navCount=0&navAction=push Deutsche Post AG]]]
{{források}}