„II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Lásd még: fejezetcím mód. + 1 link
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
| állam =
| megnevezés =[[Kijevi nagyfejedelmek listája|Kijev nagyfejedelme]]
| kép =Vladimir-II-Vsevolodovich monomakhMonomakh.jpg
| képméret =220px
| képaláírás =
27. sor:
|}}
 
'''II. Vlagyimir Monomah''', teljes nevén '''Vlagyimir Vszevolodovics Monomah''' (''{{ny-ru|Владимир Всеволодович Мономах}}'') ([[1053]]. [[május 26.]] – [[Kijev]], [[1125]]. [[május 19.]]<ref name=genealogia>{{cite web | title = Rurikids 8 | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik8.html | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref><ref>Dr. Klaus-Jürgen Matz: '''Ki mikor uralkodott? kormányzott?''' (''Wer regierte wann?'', 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 48. oldal</ref>), [[Kijevi Rusz|kijevi]] nagyfejedelem [[1113]]-tól haláláig. Melléknevét onnan kapta, hogy anyja a Monomakhosz-családhoz tartozó bizánci hercegnő volt.
 
==Ifjúsága==
== Élete és uralkodása ==
[[I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem|Vszevolod Jaroszlavics]] nagyfejedelem és felesége, Mária ([[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] leánya) legidősebb fiaként született. 1053-ban<ref name=europa>{{Európa uralkodói}} 244. oldal</ref>. Korán beletanult a hadakozásba, harcolt a [[1076kunok]]-tól [[1078]]ellen, leverte a vjaticsok lázadását és 1076-igban minta Perejaszlavlilengyelek fejedelemszövetségeseként a uralkodottcsehek ellen vonult.<ref name=europa/>Két Ifjúhadjáratot korábanis bekapcsolódottvezetett a Kijev birtokait támadó [[KijeviPolocki RuszFejedelemség|polocki]] politikai életébe, apja és nagybátyjafejedelem, [[III. IzjaszlávVszeszláv kijevipolocki nagyfejedelemfejedelem|I.Vszeszláv IzjaszlávBrjacsiszlavics]] oldalánellen. harcoltRövid aideig csernyigovi csatában ([[1078Szmolenszk]]) kormányzója volt, aholés 1078-ban részt vett unokatestvérei legyőztéklázadásának unokatestvéreitletörésében, [[Olegaminek Szvjatoszlavics]]otsorán az akkori nagyfejedelem elesett és [[Boriszapja Vjacseszlavics]]ot.örökölte a Kijevi Rusz trónját<ref name=vlagyimir>{{cite web | title = Краткая биография Владимира Мономаха | publisher = | url = http://www.monomah.vladimir.ru/article_3.htm | language = orosz | accessdate = 2011-08-09}}</ref> Amikor [[I. VszevolodVlagyimir kijeviekkor nagyfejedelem|I. Vszevolod]]a [[Kijevi nagyfejedelmek listájaCsernyihiv|kijeviCsernyigovi nagyfejedelemfejedelemséget]] lett,kapta Vlagyimir lett [[Csernyigov]] fejedelme ([[1078]]-[[1093]]).meg<ref name=vlagyimir/> Édesapja halála után a béke és az ország egysége megőrzése érdekében előbb lemondott a kijevi trónról unokaöccse, [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem|II. Szvjatopolk]] javára.<ref name=europa/> [[1094]]1080-tőlban [[1113]]-ig újra Perejaszlavl fejedelemségét kapta.<ref name=europa/> Kitértvisszaverte a magyarkunokkal király,szövetséges [[Kálmán magyar király|Kálmánúzok]] elől,Csernyigov amikorelleni az beavatkozott az orosz ügyekbetámadását.<ref name=europa/> Kálmán [[1099]]-ben [[Przemyśl]] ostrománál – amikor az oroszok a kunokat hívták be ellene – súlyos vereséget szenvedett.<ref name=europa/>
==Tevékenysége Szvjatopolk uralkodása idején==
1093-ban apja meghalt és Vlagyimir volt az egyik legesélyesebb utódjelölt, de a béke és az ország egysége megőrzése érdekében lemondott a kijevi trónról unokatestvére [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem|Szvjatopolk Izjaszlavics]] javára<ref name=europa/>. A hagyományos örökösödési rend szerint Szvjatopolknak volt előnye vele szemben, mert ő a család idősebbik ágából származott.
 
Az uralkodóváltás körüli kavarodást kihasználva, 1094-ben a kunok betörtek az országba. A [[Sztugna]] folyónál az oroszok súlyos vereséget szenvedtek, menekülés közben Vlagyimir öccse, Rosztyiszláv a folyóba veszett. Vlagyimir hiába próbálta kimenteni, pedig közben maga is majdnem megfulladt. Ugyanebben az évben a korábbi nagyfejedelem fia, Oleg Szvjatoszlavics a kunokkal szövetkezve megostromolta és kiűzte Csernyigovból Vlagyimirt, aki [[Perejaszlav-Hmelnickij|Perejaszlavlban]] keresett menedéket.
Vlagyimir helyreállította a békességet volhíniai unokatestvéreivel, és vezető szerepet játszott azokon a tanácskozásokon, melyeken a Rusz fejedelmei igyekeztek véget vetni a folyamatos háborúskodásaiknak, [[1097]]-ben és [[1100]]-ban.<ref name=vlagyimir/>
 
1095-ben Vlagyimir békét kötött a kunokkal, ám az ezután gyanútlanul táborozó Itlar és Kitán vezéreket orvul megölette.
[[1100]] után ''"szent"'' hadjáratot hirdetett a polovecek (kunok) ellen, amelyben végre nagy hírnevet szerzett magának.<ref name=europa/> Amikor [[1113]]-ban meghalt unokatestvére, II. Szvjatopolk ([[1093]]-[[1113]]), a kijevi [[vecse]] Vlagyimirt választotta meg nagyfejedelemnek.<ref name=vlagyimir/> A nagyfejedelem továbbra is csaknem állandóan hadban állt a különféle ellenségeivel, főleg a poloveceknek nevezett [[kipcsakok]]kal, akik a [[Kijev]]től délkeletre elterülő sztyeppen éltek, és [[1061]]-től fosztogatták a [[Kijevi Rusz]]t. Az orosz földek egyesítéséhez a dinasztikus házassági politikát is felhasználta: maga angol hercegnőt vett feleségül, leányait pedig a dán, a norvég és a bizánci udvarba házasította be.<ref name=europa/> Öt fiából négyen fejedelmek lettek.<ref name=europa/> Az ő uralma bizonyult az orosz történelem utolsó szakaszának, amelyben Kijev volt a központja a feudális orosz világnak<ref name=europa/>: a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a [[Kijevi Rusz]] hanyatló erejét, biztosítani tudta a [[Kijev]]től távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben. Ő alapította a Kljazma folyó mentén [[Vlagyimir]] városát, amely a [[12. század]]ban [[Kijev]] helyett a fejedelmi székhely lett.
 
[[Fájl:Monomachos at Uvetichi.jpg|bélyegkép|bal|Az uveticsi egyezmény (Sz. V. Ivanov képe)]]
1096-ban Szvjatopolk nagyfejedelemmel együtt visszatért Csernyigovhoz és a menekülő Oleg Szjatoszlavicsot [[Sztarodub]] városában ostrom alá fogta; eközben Izjaszláv fiát [[Murom]] ellen küldte. Közben a kunok újra betörtek az országba két sereggel, a [[Dnyeper]] jobb és bal partján. Vlagyimir és a nagyfejedelem felhagyott az ostrommal és megfutamította Tugorkán vezér csapatát, de a másik feldúlta Kijev környékét majd visszatért a sztyeppre. Vlagyimir ezután egészen 1097 tavaszáig azzal volt elfoglalva, hogy az Oleg által elfoglalt keleti városokat, [[Rjazany|Rjazanyt]], Rosztovot, [[Szuzdal|Szuzdalt]] hódította meg. Az orosz fejedelmek végül belátták, hogy az állandó kun veszély miatt nem engedhetik meg maguknak a testvérháborút és 1097-ben [[Ljubecs|Ljubecsben]] egyezséget kötöttek, amiben elosztották egymás között a fejedelemségeket és lehetővé tették azok örökölhetőségét (a korábbi rendszerben az aktuális nagyfejedelem osztotta szét a városokat fiai és közeli rokonai között). Az egyezség után kiújult a harc, ám ezúttal a nyugati országrészben, Volhínia, Tyerebovl és Peremisl között. A küzdelembe [[Kálmán magyar király]] is beavatkozott, de serege súlyos vereséget szenvedett a Vagra folyónál. Végül 1100-ban az uveticsi egyezmény vetett véget a belharcoknak.
 
1103-ban Vlagyimir kezdeményezésére az orosz fejedelmek a Dolobszki tónál szövetséget kötöttek a kunok ellen. Az ezután következő években több hadjáratban is vereséget mértek a nomádokra, amíg azok el nem vándoroltak a Rusz határainak közeléből.
Vlagyimir nagyfejedelemségének vége felé a [[Don|Donhoz]] küldött sereget a kunok ellen, ahol azonban már nem találták őket.
==Nagyfejedelemsége==
[[Fájl:1000 Monomah.jpg|bélyegkép|160px|Vlagyimir Monomah az ''Oroszország ezer éve'' emlékművön Novgorodban]]
1113-ban meghalt Szvjatopolk nagyfejedelem és Kijevben népfelkelés tört ki az adószedők ellen. Bár az egyezmények szerint a jogos örökös Szvjatopolk legidősebb fia, Jaroszláv lett volna, a megrettent bojárok a tapasztalt hadvezért, Vlagyimirt hívták meg a trónra. Vlagyimir elfojtotta a lázadást, de egyúttal enyhítette a szegény néprétegek helyzetét. Új törvényeivel szabályozta az uzsorakamatot, a rabszolgasorba vetés körülményeit és könnyített a szolgák és adósok helyzetén.
 
Vlagyimir Monomah uralkodása idején a Kijevi Rusz utolsó olyan korszakát élte, amikor még erősödni tudott. Az ország belső stabilitását biztosította nagyfejedelem kun háborúkban szerzett presztízse és az, hogy közvetlenül vagy fiain keresztül az óorosz állam területeinek háromnegyedét uralta.
 
1117-ben Vlagyimir [[Novgorod|Novgorodból]] a Kijev melletti [[Belgorod|Belgorodba]] helyezte át legidősebb fiát, [[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem|Msztyiszlávot]]. Az akkor Volhíniát kormányzó Jaroszláv Szvjatopolcsics ebben egy összeesküvés kezdetét látta, amellyel meg akarják őt fosztani trónörökösi helyzetétől és fellázadt. Vlagyimir kiűzte őt birtokairól, Jaroszláv pedig hiába keresett segítséget Magyarországon és Lengyelországban. Volhíniát Vlagyimir fia, Roman kapta meg. 1119-ben a nagyfejedelem [[Minszk|Minszket]] csatolta fegyveres erővel a birtokaihoz.
 
1116—1117-ben Monomah támogatásával Nyesztor szerzetes újabb verzióját írta meg az orosz őskrónikának, az [[Elmúlt idők krónikája|Elmúlt idők krónikájának]]; ma is ezt a változatot ismerjük.
==A bizánci háború==
1114-ben a kijevi udvarban megjelent egy bizánci trónkövetelő, az ún. Ál-Diogenész, aki [[IV. Rómanosz bizánci császár]] fiának adta ki magát. Vlagyimir politikai okokból pártolni kezdte, sőt még a lányát, Mariját is feleségül adta hozzá. 1116-ban jelentős erőkkel [[Bizánci Birodalom|Bizánc]] ellen vonultak (ez volt az utolsó háború a két állam között). A kijeviek és kunok által támogatott Ál-Diogenész több Duna-menti várost is elfoglalt, ám [[Szilisztra|Dorosztolban]] [[I. Alexiosz bizánci császár|Alexiosz császár]] orgyilkosai megölték. Monomah ekkor a trónkövetelő fiát próbálta a bizánci trónra ültetni, de mire újabb serege a Dunához ért, a görögök visszafoglalták a városokat. Ostrom alá vették ugyan Dorosztolt, de végül sikertelenül kellett visszafordulniuk. Csak 1123-ban kötöttek békét, aminek megpecsételéseképpen a bizánci társcsászár és trónörökös Alexiosz Komnénosz feleségül vette Vlagyimir unokáját.
 
Vlagyimir Mohomah 1125. május 19-én halt meg 71 éves korában. Az ő uralma bizonyult az orosz történelem utolsó szakaszának, amelyben Kijev volt a központja a feudális orosz világnak<ref name=europa/>: a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a [[Kijevi Rusz]] hanyatló erejét, biztosítani tudta a [[Kijev]]től távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben. Ő alapította a Kljazma folyó mentén [[Vlagyimir]] városát, amely a [[12. század]]ban [[Kijev]] helyett a fejedelmi székhely lett. Vlagyimir maga is kiváló író volt: a részfejedelmekhez írt ''"Intelme"'' a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolja az ideális fejedelem képmását<ref name=europa/>: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit.<ref name=vlagyimir/>
==Családja==
[[Kép:Ivan Bilibin 118.gif|220px|jobbra|bélyegkép|II. Vlagyimir ([[Ivan Jakovlevics Bilibin]] festménye, [[1926]])]]
Vlagyimir háromszor házasodott. Gyermekei születési sorrendjét nem mindig lehet egyértelműen meghatározni, de általánosságban akik első házasságából származtak azok szláv, a másodikból jövők pedig görög neveket kaptak.
=== Egyéb ===
 
*Ebben az időben írta a [[Pecserszka Lavra|pecserszki kolostor]] egyik szerzetese, Nesztor az ún. [[Elmúlt idők krónikája|Nesztor-krónikát]].<ref name=europa/>
1074-ben feleségül vette Wessexi Gythát, [[II. Harold angol király]] lányát. Gyermekeik:
*Ekkor keletkezett a Vlagyimir Monomah statútuma, amely a Ruszkaja Pravda törvénygyűjteménynek a [[13. század|XIII. század]] fordulójáról való ''"hosszabb változatába"'' is bekerült.<ref name=europa/>
*[[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem|Msztyiszláv]] (1076—1132), kijevi nagyfejedelem
*Vlagyimir maga is kiváló író volt: a részfejedelmekhez írt ''"Intelme"'' a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolja az ideális fejedelem képmását<ref name=europa/>: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit.<ref name=vlagyimir/>
*Izjaszláv (1078—1096), kurszki fejedelem
*Szvjatoszláv (1079—1114), szmolenszki és perejaszlavli fejedelem
*Roman (1081—1119)
*[[I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem|Jaropolk]] (1082—1139), kijevi nagyfejedelem
*[[Vjacseszláv kijevi nagyfejedelem|Vjacseszláv]] (1083—1154), kijevi nagyfejedelem több ízben
*(?)Gleb
 
1099 körül vette feleségül Eufémiát (Jevfimiját, †1107). Gyermekeik:
== Jegyzetek ==
*Marija (†1146/1147), feleségül ment az Ál-Diogenészhez
<references/>
*Jevdokija
*[[Eufémia magyar királyné|Jevfimija]] (†1139), feleségül ment [[Kálmán magyar király|Kálmán magyar királyhoz]]
*Agafija
*[[Jurij kijevi nagyfejedelem|Jurij Dolgorukij]] (1091—1157), kijevi nagyfejedelem
*Andrej (1102—1142), volhíniai és perejaszlavli fejedelem
Vlagyimir 1107 után még feleségül vette az egyik kun vezér lányát.
 
==Források==
{{jegyzetek}}
*Орлов А. С. Владимир Мономах. - М.-Л.: АН СССР, 1946.
*Брюсова В. Г. К вопросу о происхождении Владимира Мономаха. - Византийский временник. Т. 28, 1968, 127-135.
*Каргалов В., Сахаров А. Полководцы Древней Руси. — М.: Молодая гвардия, 1986.
*Nenarokova М. Vladimir Monomakh’s Instruction: An Old Russian Pedagogic Treatise // Feros Ruys, Juanita, ed. What Nature Does Not Teach: Didactic Literature in the Medieval and Early-Modern Periods. Turnhout, Brepols, 2008, 109-128.
*Чепа М.-Л.А. Чому важка шапка Мономаха? / П'ять великих таємниць історичної психології. - Київ, 2005. - С. 30-65. ISBN 966-8356-50-0.
*Фроянов И. Я. Древняя Русь IX-XIII веков. Народные движения. Княжеская и вечевая власть. М.: Русский издательский центр, 2012. С. 158-215.
{{fordítás|ru|Владимир Всеволодович Мономах|oldid=59474820}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat|Vladimir II Monomakh}}
59 ⟶ 102 sor:
{{DEFAULTSORT:Vlagyimir 02}}
[[Kategória:Oroszország fejedelmei]]
[[Kategória:Ukrán történelmi személyek]]
[[Kategória:Rurik-ház]]
[[Kategória:Kijevi nagyfejedelmek]]