„Georgij Szemjonovics Spagin” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
újkat
a typo
11. sor:
'''Georgij Szemjonovics Spagin''' ([[orosz nyelv|orosz]]ul: ''Георгий Семёнович Шпагин'') ([[1897]]. [[április 29]]. – [[1953]]. [[február 6]].) orosz nemzetiségű [[szovjet]] fegyvertervező.
 
1897. április 29-én született a Vlagyimiri kormányzóság területén lévő Kljucsnyikovo településen. Mindössze három évet járhatott iskolába, majd a családi gazdaságukban dolgozott. 1916-ban behívták katonai szolgálatra. Az [[I. világháborútvilágháború]]t egy gyalogezred fegyvermestereként szolgálta végig. Az oroszországi polgárháborúban a Vörös Hadsereg oldalán vett részt, a vlagyimiri laktanyában szolgált. 1920-ban leszerelt a hadseregből, majd Kovrovban esztergályosként kapott munkát a helyi fegyvergyár tervezőirodájában, amelyet az akkor már ismert fegyvertervező, [[Vaszilij Gyegtyarjov]] irányított. Spagin 1922-ben Gyegtyarjov asszisztense, majd később munkatársa lett. Spagin első önálló munkája egy 6,5 mm-es ikercsövű golyószóró volt, amelyet később áttervezett a harckocsiknál elterjedten alkalmazott 7,62 mm-es lőszerre.
 
Spagin ezt követően Gyegtyarjov 12,7 mm-es DK ''(ДК - Дегтярёва Крупнокалиберный)'' nagykaliberű nehézgéppuskáján dolgozott. A DK géppuskát 1933-1935 között csak kis mennyiségben készítették, főként a kis tárkapacitása (30 db lőszer) miatt nem volt kedvelt fegyver. Spagin a géppuskát áttervezte és hevederes lőszeradagolót tervezett hozzá. A géppuskát 1938-tól [[DSK|DSK–38]] (röviden: DSK) ''(ДШК - Дегтярёва Шпагина Крупнокалиберный)'' néven rendszeresítették, és a [[II. világháború]]ban, majd azt követően a szovjet harckocsik egyik alapvető nehézgéppuskája volt.
 
Spagin 1940-ben kezdett hozzá legismertebb fegyvere, a [[PPS–41]] (röviden: PPS) géppisztoly tervezéséhez, amelyet 1941-ben rendszeresítettek a [[Vörös Hadsereg]]ben. Az egyszerű szerkezetű és egyszerű technológiával gyártható géppisztolyból a II. világháború során 5,5 millió db-ot készítettek. A PPS–41 megtervezéséért Spagin Lenin-rendet kapott.
 
Spagin 1943-ra készült el az OPS–1 ''(ОПШ - осветительный пистолет Шпагина)'' típusjelet kapott jelzőpisztollyal. A 26 mm-es pisztoly világító jelzőpatronok indítására volt alkalmas. Még ugyanabban az évben továbbfejlesztette az OPS-1-et, a később még évtizedekig használatban maradt új változat pedig az SZPS–2 ''(СПШ - сигнальный пистолет Шпагина )'' típusjelet kapta. Spagin a jelzőpisztoly tervezésében végzett munkája elismeréseként kapta meg másodszor is a Lenin-rendet.
 
A II. világháború alatt - 1943-19451943–1945 között - Spagin továbbfejlesztette a PPS–41 géppisztolyt. A teljesen fémből készült, csuklós válltámasszal szerelt továbbfejlesztett modell a PPS–45 volt, de a konstrukció az akkor már fejlesztés alatt lévő Kalasnyikov gépkarabélyokkal szemben alulmaradt. A világháború alatt Spagin - a német Stg–44(V) és Stg–44(P) kísérleti modellek ihletésére - elkészítette a PPS–41 ívelt csövű változatát. A harckocsik kezelőszemélyzetének szánt, a búvónyílásokból, védett pozícióból való kilövést biztosító változat azonban sorozatgyártásba nem került.
 
A II. világháború után Spagin megromlott egészségi álapota miatt visszavonult az aktív tervezői munkától. 1953. február 6-án gyomorrákban hunyt el [[Moszkva|Moszkvában]], a Kreml kórházában. Sírja a Novogyevicsi temetőben található.