Wikipédia

„Parádfürdő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kaleido1000 (vitalap | szerkesztései)
2 739 szerkesztés
Pétervásárai járás, linkesítések, commonskat
14. sor:
[[Fájl:Parad 1880 Orszag Vilag XVIII fuzet.jpg|bélyegkép|Parádfürdő 1880.|280px]]
[[Kép:Parádfürdői kórház.jpg|bélyegkép|Parádfürdői kórház|280px]]
'''Parádfürdő''' [[Parád]] [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközséghez]] tartozik [[Heves megye]] [[Pétervásárai kistérségjárás]]ébenában.
 
== Fekvése ==
A [[Mátra]] északi oldalán, a [[Parádi-Tarna]] völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a [[Kékes]] csúcsának tövében, a [[24-es főút (Magyarország)|24-es számú főút]] mentén, 200 - 250 méter magasan.
== Története ==
A Parádfürdői völgyet [[1730]]-ban említették először gyógyhelyként.
Parád többféle gyógyvízkinccsel[[gyógyvíz]]kinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet [[1813]]-tól gyógyászati célokra használnak. A parádi gyógyvíz hatásairól az első tudományos publikáció [[1799]]-ben jelent meg a Literarischer Anzeiger für Ungarn című folyóiratban.
 
[[1827]]-[[1829]] között nagymérvű építkezések történtek a gyógyvíz források környékén. Szállodákat emeltek, kialakítva ezzel a közkedvelt Parádfürdőt. A [[Kaán Sámuel]] és [[Ullmann Móric]] bérlők megbízásából épített egykori U alakú, klasszicista stílusú fürdőépület helyén ma fürdő múzeum található. '''Ásványvízgyűjteményét''' [[1986]]-ban alapították, mintegy 600 féle ásványvizet mutat be a világ 21 országából.
26. sor:
Az [[1850]]-es években Parádfürdő a [[Károlyi család|Károlyi]] grófi család tulajdonába került és további dinamikus fejlődésnek indult. A vasút megjelenésével Parádfürdő tovább fejlődött. A vasútállomás nem Parádon épült ugyan, hanem [[Recsk]]en, ám a Károlyi család az állomást „Parád” névre keresztelte, hogy még ismertebbé tegyék a települést.
 
[[1854]]-ben épült a Zsuzsanna lak, [[1865]]-[[1866]]-ban a timsós[[timsó]]s-tó, [[1873]]-ban – [[Ybl Miklós]] tervei alapján - a Hotel Parád (Ybl Szálló), melyhez később emeletet építettek és [[1893]]-ban épült az Erzsébet szálló, ma ebben az épületben található az '''Erzsébet királyné Parkhotel'''.
 
[[1880]]-ban, [[Ybl Miklós]] tervei alapján gróf [[Károlyi György]] uradalmi istállót építtetett, melyet díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt '''Cifra istállónak''' neveztek. Az eklektikus stílusú épületben [[1971]] óta kocsimúzeum látható.
 
[[1892]]-ben adták át közönségnek az első vendéglőt, melyet [[Haranghy Jenő]] festőművész festményei díszítenek. A festő megelevenített [[Arany János]] „Buda halála” c. eposzából a „Mátrai vadászatot”, valamint [[Jókai Mór]] látogatását Laborfalvy[[Jókainé Laborfalvi Róza|Laborfalv Rózánál]] és [[Kossuth Lajos]] menyasszonyánál, Meszlényi Júliánál.
A meglehetősen rossz állapotban lévő épületben ma a '''Freskó étterem''' és szálló nem üzemel.
A [[XIX. század]] végére 6 szálloda, 7 kisebb lakóház, 180 teljesen felszerelt lakószoba volt használatban. A fürdőket a fürdőorvos utasítása szerint látogatták a betegek és a fürdőorvos mellett egy ápolónőt is foglalkoztattak.
41. sor:
[[1932]]-ben bővítették a szállodákat, [[1934]]-ben egy rendeletben '''Parádfürdői Gyógyfürdő''' néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették.
 
[[1936]]-[[1937]]-ben Parádfürdő szinte egészében elnyerte mai képét; a fürdőtelep és a régi épületek lebontásával új épületek építésére került sor. A régi fürdőtelep helyén új gyógyszálló épült, melynek földszintjén a vasas-timsós fürdő és a szénsavas[[szénsav]]as fürdő szolgáltatásainak igénybevételére 32 kabint rendeztek be, és itt alakították ki a férfi- és női osztállyal rendelkező Vízgyógyintézetet, azaz Gyógyfürdő-kórházat.
Az intézetben klinikai laboratórium működött, a betegeket két orvos és egy ápoló látta el. Az 1930-as évek elején évente több mint 2000 beteget kezeltek itt. A mai társalgó területén kaszinó üzemelt, volt étterem, kávéház és akkor épült az oszlopos körfolyosó. A [[második világháború]] kisebb-nagyobb pusztításokat végzett az épületekben. Az [[1942]]-es felmérések szerint ez időben a parádi gyógyfürdőt 6 szálloda és 3 villa jelentette, összesen 275 szobával. Tulajdonosa - változatlanul - a [[Nemzeti Közművelődési Alapítvány]] volt, majd 1952-ben létrejött a [[Parádfürdői Állami Kórház]].
 
47. sor:
Az első leírás a Parádi gyógyvizekről [[1730]]-ból származik, [[Bél Mátyás]] tollából, amely „sósvíznek” nevezi az akkor már gyógyvízként használt vizet.
 
[[1763]]-ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] rendelete szerint Magyarország gyógyfürdőit vármegyénként fel kellett mérni. Heves megyében Dr. [[MarkhótMarkhot Ferenc]] egri orvos kapott megbízást a feladat elvégzésére. Ő fedezte fel [[vasgálic]] és magas timsótartalmát a helybeliek által "sósvíznek" nevezett víznek.
 
[[1795]]-ben [[Kitaibel Pál]] is elvégezte a gyógyvizek pontos kémiai analízisét. Dr. MarkhóttalMarkhottal ellentétben ő már publikálta vizsgálatának eredményeit.
 
[[1817]]-ben Meissner professzor még pontosabb vegyelemzés alá vetette a parádfürdői vizeket.
 
[[1826]]-ban a debrői uradalom – melyhez Parádfürdő is tartozott – a [[Grassalkovits család]] birtoka volt. Ullman[[Ullmann Móric]] és Kaán Samu az egész debrői uradalmat zálogjogon birtokolták. Ők felismerték a parádi ásványvizek gyógyerejét és nagyszabású építkezésekbe kezdtek. A kor minden igényét kielégítő szállodák, ivócsarnokok épültek, 22 lakószoba, tágas étterem, biliárdszalon, bálterem, tágas kádak várták a vendégeket.
A fenti építkezések után a fürdő látogatottsága állandóan emelkedett, ami szükségessé tette, a gyógytényezők szakszerű szolgáltatása érdekében fürdőorvos rendszeres alkalmazását.
[[1845]]-ben Dr. Erdei Pál volt a parádfürdői fürdőorvos; aki [[1853]]-ban "Parádi gyógyvizek" címmel 8 éves tapasztalatokra épített munkát jelentetett meg.
68. sor:
 
== További információk ==
{{commonskat|Parádfürdő}}
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=537&Itemid=99999999 Térkép Kalauz – Parád]
* [http://www.eszallas.hu/paradfurdo Parád a szallas.eu -n]
78 ⟶ 79 sor:
 
[[Kategória:A Mátra települései]]
[[Kategória:Településrészek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Parádfürdő”