„Ostffyasszonyfa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: Tartalom nélküli fejezetcím és csonksablon törölve |
Celldömölki járás, linkesítések |
||
4. sor:
| régió = Nyugat-Dunántúl
| megye = Vas
| járás = Celldömölki
| kistérség = Celldömölki
| rang = [[község]]
17 ⟶ 18 sor:
| KSH kód = 32629
}}
'''Ostffyasszonyfa''', a köznyelvben gyakran csak '''Offa''' [[község]] [[Vas megye|Vas megyében]], a [[Celldömölki
== Fekvése ==
A [[Rába]] völgyében, a vele párhuzamosan futó [[Lánka-patak]] mellett, a Cser északnyugati pereménél találhatjuk a több mint 900 lakosú községet. Határa fekvésének köszönhetően két eltérő arculatú részre tagolódik. A [[Rába]] és a [[Lánka-patak]] közötti, többnyire lapályos ártéren leginkább réteket, legelőket és szántóföldeket találunk. A Rábát sűrű erdősáv, és árvízvédelmi töltések kísérik. A másik, délkeleti határrész itt-ott meredekebb peremekkel szegélyezett, enyhén emelkedő sík felszín, melynek kavicsos talaját erdők borítják, több helyen szántókkal és rétekkel megszakítva. Nem szeli át fontosabb közlekedési út a települést, legkönnyebben [[Celldömölk]] felől, [[Kemenesmihályfa|Kemenesmihályfán]] keresztül, vagy [[Sárvár]] irányából közelíthető meg. Vasútállomása is van, a [[Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal]]on, azonban az állomás a falutól mintegy 5 km-re, [[Lánkapuszta]] mellett található. A [[86-os főút (Magyarország)|86-os]] és [[84-es főút (Magyarország)|84-es
== Története ==
27 ⟶ 28 sor:
A közeli, verescseri kavicsbánya területén a kora bronzkori időkből származó makói kultúra településének részletei kerültek napvilágra. A bánya környékén kelta telepnyomok is mutatkoztak, sőt, még egy Árpád-kori falu maradványai is előkerültek. A ''Törökdomb'' - népi elnevezése ellenére - talán egy őskori temetkezési hely lehetett.
A települést először [[1346]]-ban említették ''Azzunfalva'' néven. A közelben folyó Rábán már ekkor egy jelentős rév volt, amelynek a későbbi századok során hadászati jelentősége is lett. Ekkor fahidat készítettek, melynek helyére a [[19. század]]ban épült vashíd. Miután ez a [[második világháború]]ban elpusztult, az [[1960]]-as évek végén építették a jelenlegi hidat ''(Ragyogó-híd)''.
A falu első ismert birtokosa Lökös János volt, kit a [[14. század]]ban fej- és jószágvesztésre ítéltek. Elkobzott birtokait így a kun eredetű [[Osl nemzetség]] kapta meg, kiknek leszármazottai lettek az Osttfyak. Rajtuk kívül, elsősorban rokoni kapcsolataik révén később a Csornai, az [[Török család (enyingi)|enyingi Török]], a [[Zichy család|Zichy]] és a Vidos családok is szereztek itt részeket.
A község nevében az Osttfy előtag egyértelműen korábbi birtokosaira utal, míg az utótag eredetére két magyarázat is van. Az egyik szerint a királyné tulajdona volt, a másik szerint [[Szűz Mária]] emlékét őrzi. Ezt látszik erősíteni egy [[1758]]-as forrás, amely szerint volt itt egy [[Mária-kegyhelyek|csodatévő Mária-kép]], amelyet [[1620]]-ban menekítettek át a [[Sopron
[[Kép:Ostffyasszonyfa2.JPG|thumb|200px|right|A katolikus és az evangélikus templom]]
Ostffyasszonyfának volt egy régi vára, amely [[1250]] körül épülhetett a [[Rába]] és a [[Lánka-patak]] mocsaras környéke által védett területen. Ostffy Ferenc idejében a vár neve ''Kígyókő-vár'' volt. [[1403]]-ban a várat a Garaiak lerombolták, annak okán, hogy Ostffy Ferenc [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] ellen lázadt. A ma embere e vár területét Csonkavár néven ismeri. Ostffy Miklós esztergomi nagyprépost kérésére engedte meg [[V. László magyar király|V. László]] király, hogy az Ostffyak lerombolt kígyókői váruk helyett új várat építhetnek. Ez a vár a mai római [[katolikus]] templom mellett, a Cserdombon épült [[1456]] táján. (E várhoz kapcsolódik az első iskola létrejötte is [[1596]] körül.) [[1466]]-ban a Kanizsaiak fosztották ki, és elvitták az összes itt található oklevelet. Jelentősége megnövekedett a török támadások idején. [[1538]]-ban 10 főnyi állandó őrség védte. Ebben az időben alakították ki érdekes erődítményrendszerét. Ennek lényege az volt, hogy a kastély közelében található templomot is beépítették az egész erődöt körülölelő falba, így az is része lett a várnak. [[1571]]-ben az Ostffy örökösök felosztották maguk között. [[1664]]-ben egy környéket érintő nagyobb török támadást követően került sor az utolsó felújításra, amikor a környékbeli települések jobbágyaival javíttatták ki a falakat.
A vár pusztulásának oka a vallási békétlenség volt. A [[reformáció]] felélénkülésekor a földesúr, Ostffy Miklós ugyanis menedéket adott a kor egyik jelentős [[evangélikus]] prédikátorának, [[Szenczi Fekete István]] püspöknek. Az ő kiadását követelte tőle [[Kollonich Lipót|Kollonich kancellár]]. Mivel Ostffy erre nem volt hajlandó,
A török csak akkor hódoltatta a falut, amikor
A fontos utak mentén elhelyezkedő település
[[1683]]-ban Osttfy Miklós a falu határában található Bánta-hegyet átengedte a jobbágyoknak szőlőművelésre. A 12 évi hegyvámmentességet követően a közeli [[Mihályfa]] és [[Sömjén]] hegytörvényét tette kötelezővé saját birtokán is.
49 ⟶ 50 sor:
Ostffyasszonyfa kapcsán meg kell említeni még [[Derkovits Gyula]] szombathelyi festőművész édesapját, aki itt született. [[Czencz János]] festőművész [[1885]]-ban ugyancsak Ostffysszonyfán született.
Neves személyek mellett a [[magyar korona]] és a [[koronázási jelvények]] is "jártak" Ostffyasszonyfán. [[Budapest]]ről való elszállításukban, mint [[Koronaőrség|koronaőr]], Kocsis József, volt ostffyasszonyfai lakos is részt vett. A koronát a [[Budai Vár]]ból először [[Pannonhalma|Pannonhalmára]], majd [[Veszprém]]be és innen [[Kőszeg]]re kellett vinni. Útközben Kocsis József koronaőr Ostffyasszonyfán meglátogatta testvéreit, így járt a korona vándorútján a faluban.
[[1997]]-ben nyílt meg a település határában a [[Pannónia
== Címer leírása ==
71 ⟶ 72 sor:
== Nevezetességei ==
* Petőfi-relikviákat őriz a művelődési házban berendezett emlékszoba: a 16 éves [[Petőfi Sándor]] [[1839]] májusa és szeptembere között a faluban élő rokonánál, Salkovics Péternél vendégeskedett. A költő itt beleszerelmesedett a szomszédos [[Csönge|Csöngén]] élő Csáfordi Tóth Rózába, akihez több verset is írt.
* Pannonia
* [[Vörös-kastély]]
* [[Ostffy-kastély]]
84 ⟶ 85 sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Vas megye települései}}
{{Celldömölki
| |||