„Káli-medence” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kaleido1000 (vitalap | szerkesztései)
Javítás
1. sor:
{{Pozíciós térkép
A '''Káli-medence''' a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] része. Északi részén a [[Fekete-hegy]] nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a [[Balaton]]. A Balaton-felvidék másik nagy medencéje a [[Pécselyi-medence]], kettejük között található a 395,8 m magas [[Halom-hegy]].
| Magyarország
[[Kép:Tűhegyes légifotó.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Tűhegyes légifotója]]
| méret = 250
| felirat = '''Káli-medence'''
| jel = Green pog.svg
| szélesség = É
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 52
| szélességi ívmásodperc = 0
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 17
| hosszúsági ívperc = 35
| hosszúsági ívmásodperc = 26
| térképtípus = relief
| koordináta a cím alatt = 1
| meta=type:adm2nd_region:HU
}}
A '''Káli-medence''' a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] része. Északi részén a [[Fekete-hegy (Balaton-felvidék)|Fekete-hegy]] nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a [[Balaton]]. A Balaton-felvidék másik nagy medencéje a [[Pécselyi-medence]], kettejük között található a 395,8 m magas [[Halom-hegy]].
 
==A bazaltvulkanizmus==
A [[Tapolcai-medence|Tapolcai-medencét]] és a mai Balatonfelvidéktől[[Balaton-felvidék]]től délre eső részeket becslések szerint 10 millió éve elárasztotta vizével a [[Pannon-tenger]].<ref name="sulinet">[http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0002/28.html sulinetSulinet.hu]</ref> Ezt követte a vulkáni[[vulkán]]i centrumok megjelenése cirka 6-3 millió évvel ezelőtt.
 
A Balaton-felvidék egykor monogenetikus (tehát összetartozó, inkább kisméretű kitörések sorozata egy jól körülhatárolható helyen mint amilyen egy völgy, felföld vagy ebben a kokrét esetben medence) vulkáni működés színhelye volt.<ref name="sulinet" />
 
{{Idézet 2|Kicsiny kis vulkánocskák ezek a [[Vezúv|Vesuvióhoz]], meg az [[Etna|Etnához]] képest. Ha az Etnát ideállítanánk a Dunántúl közepébe, bizony majdnem az egész Balatont[[Balaton]]t eltakarná, meg a [[Balaton-felvidéketfelvidék]]et és [[Somogy megye|Somogy]] északi részét. Hát még a 6000 m magas kelet-afrikai [[Kilimandzsáró]]! Majdnem az egész Dunántúlt[[Dunántúl]]t elfoglalná, s csúcsa messze túlszárnyalná az Alpokat[[Alpok]]at, s 4000 méternyi felső része állandóan hóba és jégbe volna temetkezve. A mi szerény kis balatoni vulkánjaink nem ilyen zord fennségűek, hanem annál kedvesebbek, bájosabbak.|[[Cholnoky Jenő]]}}
 
A Káli, a Tapolcai-medecemedence és a [[Tihanyi-félsziget]] vulkanikus folyamatait ezen belül is a hidromagnetizmus jellemezte.<ref name="sulinet" /> A láva megküzdött a felszínre kerülésért: először a gőzök és gázok süvítettek ki nagy erővel és az első törmelékek, a finom kőzetpor még vízbe hullottak vissza- ebből keletkezett a [[tufit]]. A fokozatosan szárazzá váló területen már [[tufa]]ként rakódott le, erre buggyant ki végül a [[láva]], ami szabályos, kerek lefolyást alkotott.
 
Az éghajlat a [[pliocén]] szárazabb időszakában a víz lassan kiédesedett és eltűnt, üledéke homok és agyaglerakódásokat eredményezett. A [[pleisztocén]]ig leginkább a szél, utána a vízfolyások erodálták, formálták a felszínt, együttes munkájuknak csak a [[bazalt]] állt ellen. Ahogy a panóniaipannóniai tengerüledék lepusztult egyre jobban kiemelkedtek a valahai vulkáni kúpok, a mai tanúhegyek[[tanúhegy]]ek.
 
A leghíresebbek a csonkakúp alakú [[Badacsony]], a [[Gulács (hegy)|Gulács]], a [[Tóti-hegy]] és a szigligeti-hegyek.
 
A [[Balaton]] árka később süllyedt be, és töltődött fel édesvízzel, körülbelül 15-20 ezer éve. A vulkánosság egykori emlékei még a szénsavas[[szénsav]]as források, mint a [[Theodora ásványvíz|Kékkúti ásványvíz]].
 
{{széles kép|Hegyestu kali medence panorama.jpg|1600px|Panoráma a [[Hegyestű]]ről}}
 
==Települései==
Az* az északi a Dobogó-patak völgyében fekvő [[Balatonhenye]];
* ásványvízérőlaz hazánkban és külföldön is[[ásványvíz]]éről híres [[Kékkút]], ami a medence legkevesebb lelket számláló települése;
* a Káli-medence déli kapujaként is emlegetett [[Kővágóörs]] és a hozzá tartozó balatonparti [[Pálköve]], ahol [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] (1886-19441886–1944) egykori nyaraló lakja található; itt van a [[Kornyi-tó]] is
* a Káli-medence földrajzi középpontjában fekvő [[Köveskál]], és a valahai Sásd[[sóstókál]]i templom romjai.
* A [[Kopasz-hegy (Balaton-felvidék)|Kopasz-hegy]] keleti lábánál fekszik [[Mindszentkálla]] és a hozzácsatolt [[Kisfalud;]]
* a [[Hegyestű]] közelében [[Monoszló]];
* a [[Burnót-patak]] völgyének torkában lévő [[Salföld]]
* és az északnyugati [[Szentbékkálla]].<ref>[http://www.balaton-opus.hu/Kali-medence/telepulesek.html Opus Utazási Iroda - Káli-medence - Települések]</ref>
 
==Irodalom==
*Somogyi Győző és SzelényiGyőző–Szelényi Károly: „The''The Kál Basin by Lake Balaton”Balaton'' ([[1992]]) ISBN 963-8155-00-0
 
==Hivatkozások==
==Jegyzetek==
{{források}}
{{jegyzetek}}
 
==Külső hivatkozások==
* [http://kalimedencewww.lapkali.hu/ kalimedence.lap.huA Káli-medence honlapja]
* [http://kalikalimedence.bloglap.hu/ a Káli-medence.lap.hu] – blogrendszerLinkgyűjtemény
* [http://www.kali.blog.hu/ a Káli-medence honlapja.blog.hu]
* [http://balatonfelvidek.5mp.eu/ fotógalériaFotógaléria, programok]
* [http://www.kali.hu/index2.htm aA Káli-medence térképe és települései]
* [http://www.kali.hu/kepek/ Képek a Káli-medencéről]
* [http://www.kali.hu/szallas/ Szálláshelyek a Káli-medencében]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=271 Légifotók a Káli-medencéről]
* [http://kaliartinn.hu/index.php?id=40,45,0,0,1,0 Art inn]
* [http://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/kali_medence/ Káli-medence, Balaton-felvidéki Nemzeti Park]
* [http://www.balcsi.net/kali-medence.html A Káli-medence bemutatása] - Balcsi.net
* [http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=577608 A Káli-medence kincsei] – Ismeretterjesztő film. [[Duna Televízió]], 2003, ismeretterjesztő film
 
{{DEFAULTSORT:Kalimedence}}