„Bözödi György” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox paraméterek egységesítése, egyéb apróságok with AWB |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pap –> Pap (foglalkozás) |
||
34. sor:
A népélet valóságát elkendőző romantikus látással szemben a hitelességre való törekvés jellemezte szépprózai munkásságát, különösen novelláit. Első [[regény]]e, a ''Nyugtalan pásztorok'', azt sugallja, hogy a [[ballada]]teremtő tragédiák nem a néplélek immanens termékei, nem egy "örök székely lélek" megnyilatkozási formái, hanem a konkrét társadalmi valóságból erednek. A falukutató anyaggyűjtéssel párhuzamosan egyre jobban elmélyül, gazdagabbá válik írói szemlélete: az [[1930-as évek]] falujának, a világgazdasági válság embertelen nyomorának, a kisebbségi sorban tengődő erdélyi falunak hiteles rajzát adta.
Nemcsak a paraszti élet elmélyült, hiteles ábrázolójaként tűnt ki; adatgyűjtő utazásai során mintegy ötven faluban és kisvárosban alaposan megismerte a vidéki [[értelmiség]], [[tanító]]k, [[
Mint az [[erdély]]i múlt elmélyült kutatóját, a népi lázadások problematikája foglalkoztatta: az [[Székelyföld történelme|1562. évi székely lázadás]] éppen úgy, akárcsak az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] erdélyi eseményei, gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt. A kutató eredményeit a szépíró is hasznosítja: [[Gábor Áron]]nak és társainak életét és tevékenységét dolgozta fel töredékekben megjelent regényes korrajzában (''Tűzpróba'', [[Igaz Szó]], 1969/3). A Gábor Áron-témára újra meg újra visszatért.
| |||