„Caius Suetonius Tranquillus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok + belső linkek + kieg. |
|||
3. sor:
== Élete ==
Suetonius az észak-afrikai [[Hippo Regius|Hippo Regiusban]] született, [[70]] körül. Az [[ordo equester]] soraiba tartozott. Kapcsolatban állt [[ifjabb Plinius]]szal. Plinius hozzá írt levelei fennmaradtak: ezekből az derül ki, hogy Suetonius ügyvédi tevékenységet folytatott, illetve, hogy 105 körül már készen állt valamelyik művével. [[119]]–[[122]] között az ''ab epistulis'' tisztséget töltötte be, azaz császári levéltáros volt. Ezt a tisztséget ''C. Septicius Clarus'' praefectus urbis patronálásának köszönhette. 122 után azonban elveszíti ezt az állását, mivel Hadrianus császár az őt magát hivatalba juttató ''Plotina'', Traianus egykori felesége halála után eltávolította [[Traianus]] császár híveit - így Clarus-t is. Suetonius valószínűleg [[160]] körül halt meg.
== Művei ==
59 ⟶ 54 sor:
Suetonius műfajt teremtett életrajzaival. Már az ókorban számosan utánozták, így pl. a Historia Augusta életrajzgyűjtemény, [[Aurelius Victor]]
életrajzai, illetve [[Eutropius]] Breviariuma is Suetonius hatását tükrözi. A kora középkorban [[sevillai Izidor]] és [[Szent Jeromos|Hieronymus]] írt suetoniusi életrajzokat. [[Einhard]] Nagy Károly életrajza szövegszerinti egyezéseket mutat Augustus és Claudius életrajzaival. A reneszánszt követően egész Európában újra olvasták, de időről-időre meg kellett küzdenie Plutarkhosszal az elsőbbségért. [[Francesco Petrarca|Petrarca]] három Suetonius-kódexet birtokolt, és ennek nyomán írta meg a híres rómaiakról szóló műveit. A De grammaticiis et rhetoribus-t 1450 körül fedezte fel ''Henoch d'Ascoli''. Suetonius újkori kiadói: ''Ph. Beroaldus'' (Bonn, 1493, 1506); ''I. Casaubonus'' (Genf 1595, Párizs, 1610) és ''A. Reifferscheid'' (Lipcse, 1860). 1860 körül az ''Athosz-hegyi kolostorban'' megtalálták Suetonius káromkodásokról és játékokról szóló művének bizánci kivonatát is.
== Magyar nyelvű kiadásai ==
68 ⟶ 60 sor:
*Suetonius: 12 életrajz. Fordította: Kis Ferencné. Európa, Budapest,1961. Online elérés: http://mek.oszk.hu/03200/03264/03264.htm
*Suetonius Tranquillus. Császárok életrajzai. Latinul és magyarul. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta dr. Székely István. Budapest (Franklin-társulat) 1896.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Felhasznált szakirodalom ==
* [[Adamik Tamás]]: Római irodalom a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Kalligram. Pozsony, 2009. ISBN 9788081012266
* Michael von Albrecht: A római irodalom története I-II. Ford.: Tar Ibolya.Balassi Kiadó. Budapest, 2003-2004. ISBN 9635065234 , ISBN 9635065744
* [[Németh György (történész)|Németh György]]: Zsarnokok bűnei. Nero és Periandros. Café bábel, 26, 1997/4, 51-60. Ingyenes regisztráció után online elérhető:http://www.cafebabel.hu/szamok/bun/nemeth
* Németh György: Karthágó és a só. Korona Kiadó, 2002. ISBN 9639376469
80 ⟶ 75 sor:
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Scriptores historiae Augustae|Historia Augusta]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Ókor| |Ókori Róma| }}
[[Kategória:Ókori római történetírók]]
| |||