„Szalontai Lapok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kommün ki |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kubán Endre –> Kubán Endre (újságíró, 1877–1957) |
||
14. sor:
A [[Románia|román]] hatalomátvétel napjaiban a Szalontai Lapok megjelenése szinte folyamatos volt, 1919 májusában azonban a román [[cenzúra]] betiltotta, s csak októberben indulhatott újra, felelős szerkesztőként [[Faragó Rezső]]vel. „Politikai napilap”-ként megtartotta korábbi baloldali beállítottságát: vezércikkben méltatta [[Jászi Oszkár]] békítő erőfeszítéseit, az új hatalom iránti lojalitással közvetítette-kommentálta a közélet, a politika eseményeit. A [[Trianoni békeszerződés|trianoni béke]] aláírása után azonban az újonnan berendezkedő hatalom változtatott korábbi magatartásán, s ez a Szalontai Lapokban is tükröződik: beszámolnak arról, hogy [[Arany János]] és [[Bocskai István]] arcképeit az új polgármester eltávolíttatta a városháza díszterméből, hogy merényletet követtek el a Kossuth-szobor ellen, s a talapzatáról lezuhant szobor visszaállítását sem engedélyezték. Foglalkozik a [[Belényes]] környéki [[románok]] betelepítésével a földreform alapján, s cikkezik arról, hogy „bolsevista eszmék terjesztése” vádjával letartóztatták [[Rozvány Jenő]]t. Az [[Országos Magyar Párt|OMP]] megalakulása után a Szalontai Lapok egyre inkább hangot ad a [[kisebbség]]be került magyarság jogvédő harcával kapcsolatos eseményeknek.
Közben ismét fajsúlyosabbá válik a hasábjain közölt irodalom: Ady, [[Kosztolányi Dezső]], [[Szép Ernő]], Szini Gyula, az ekkor már ismert Zilahy Lajos, [[Szombati-Szabó István]], Kóró Pál álnéven [[Kubán Endre (újságíró, 1877–1957)|Kubán Endre]] írásaival találkozunk, s méltató ismertetőkkel a különböző színtársulatok szereplései és a bemutatott darabok kapcsán.
1924 márciusától új szerkesztő neve tűnik fel a Szalontai Lapok fejlécében: a [[Serényi József]]é, akit még ugyanabban az évben Vigh J. Ernő, majd rövid időre Felei Fazekas Bertalan vált fel. 1925 januárjától viszont már csak a laptulajdonos Székely J. Jenő és a szerkesztésért felelő Székely Ármin nevét tartalmazza az impresszum. Ezzel párhuzamosan a helyi eseményekhez és igényekhez sokkal jobban kötődik a lap belső anyaga: rendszeres a [[Mozi]], [[Sport]], Színház rovat, s mellettük gyakran jelenik meg szépirodalom is: főképp az ünnepi (karácsonyi, húsvéti, pünkösdi) számokban [[Finta Zoltán]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], [[Gulácsy Irén]], [[Reményik Sándor]], Szombati-Szabó István, [[Tabéry Géza]] (1935-ös nagyszalontai fellépése alkalmával [[Mécs László]]) verseivel, elbeszéléseivel.
| |||