„Gottlob Frege” változatai közötti eltérés

Mindezt azért, hogy sikerüljön a [[természetes számszámok]]ok elméletét matematikailag és logikailag megalapozni, és ezzel bizonyítani, hogy az [[aritmetika]] a [[logika]] része. Két munkájában ''([[Az aritmetika alapjai]]'' ([[1884]]) ill. ''[[Az aritmetika alaptörvényei]])'' ez utóbbi felfogását, az ún. [[logicizmus]]t igyekezett minden [[filozófus]] és általában minden érdeklődő számára példaértékűen precíz és alapos, ugyanakkor világos érveléssel alátámasztani. Ez utóbbi szempontból az „'''Aritmetika alapjai'''” olyan mű, amely sajnos párját ritkítja.

:„Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy a modern értelemben vett [[matematikafilozófia]] és [[szimbolikus logika]] Gottlob Frege munkásságával kezdődött, akkor valószínűleg igaz az első pillantásra paradoxnak tűnő kijelentés is, hogy a két új terület iránti érdeklődés felkeltéséhez legalább akkora mértékben járult hozzá Frege programjának (legalábbis átmeneti) kudarca, mint annak pozitív eredményei. A [[Russell-paradoxon]] (1902) és a [[Georg Cantor|Cantor]], illetve [[Burali-Forti]] által már korábban felfedezett egyéb [[antinómia|antinómiák]] ismertté válása világossá tette, hogy Frege programjának kivitelezése, nevezetesen az [[aritmetika]] (és erre támaszkodva a [[valós számszámok]]ok elmélete) fogalmainak és tételeinek megalapozása [[logika]]i, illetve [[ismeretelmélet]]i analízis révén, egyáltalán nem triviális feladat. Másrészt az a lehetőség, hogy „a matematika, […] a megbízhatóság és az igazság mintaképe abszurditásokhoz vezethet”, bizonyos gyakorlati jelentőséget is kölcsönzött Frege kérdésfeltevéseinek.”

De Frege hatása nem korlátozódik a [[matematika|matematikára]], sem a [[filozófia|filozófiára]]. Először is, neve hivatkozásként [[irodalomelmélet]]i, szövegelméleti, nyelvészeti cikkekben is elő-előbukkan. Frege az egyik előfutára a [[formális nyelv]]ek tanulmányozásával foglalkozó kutatóknak, minthogy maga olyan formális nyelvet alkotott, és ennek során lefektetett olyan alapelveket, amik etalonul szolgálnak az összes többi ilyen nyelv tanulmányozásához. Így Frege [[logika]]i és [[szemantika]]i munkásságából történeti és logikai kapcsolatok, kiágazások vezetnek egyrészt a természetes nyelvek elméletébe, a [[nyelvészet]]be, másrészt a formális és [[mesterséges nyelv]]ek elméletébe, a [[szemantika|szemantikába]] (amit ma a [[számítógéptudomány]] részeként szokás, de legalábbis igencsak lehetséges tanítani, elővezetni), ezáltal pedig az informatikába, korunk egyik legbefolyásosabb tudományába. Ezenkívül nem nehéz találni fontos [[pszichológia]]i vonatkozásokat sem, ti. érdekes kérdés, hogy az emberi gondolkodás hogyan [[Modell (tudomány)|modellezhető]] formális nyelven kommunikáló-„gondolkodó„ automaták működésével. Ez pedig már egy olyan területre vezet, a [[kognitív tudomány]] területére, amelytől a [[mesterséges intelligencia]], MI kutatása révén ugyanolyan „forradalmi” változások várhatóak, mint amekkora hatást a [[számítógépek]] megjelenése okozott. Vajon egy mesterséges intelligencia definiálni tudja-e az egyes [[természetes számszámok]]okatat, illetve ezek összességét?