„Hőkapacitás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítő lap kikerülése |
a hiv. korr, AWB |
||
1. sor:
Egy rendszer '''hőkapacitás'''a megadja, hogy mennyi [[hő]]t (''Q'') kell közölni a rendszerrel, hogy [[hőmérséklet]]e (''T'') egy [[kelvin]]nel emelkedjék. Jele: ''C'', mértékegysége: [[Joule|J]]/[[Kelvin|K]]. Matematikailag megfogalmazva: a hőmennyiség hőmérséklet szerinti [[derivált|differenciálhányados]]a:
:<math> C = \frac{\mathrm{d}Q}{\mathrm{d}T}</math>.
9. sor:
A térfogatváltozás miatt állandó nyomáson mindig nagyobb hőt kell közölni ugyanazon rendszerrel, mint állandó térfogaton, hogy azonos nagyságú hőmérséklet-növekedést érjünk el. A fentebb vázolt okok miatt kétféle hőkapacitást definiálunk.
== Állandó térfogaton mért hőkapacitás ==
Az állandó [[térfogat]]on mért hőkapacitást a [[belső energia]] (''U'') hőmérséklet szerinti differenciálhányadosaként az alábbi kifejezés definiálja:
:<math> C_v = \frac{\mathrm{d}U}{\mathrm{d}T}, </math> '''[J/K]'''
== Állandó nyomáson mért hőkapacitás ==
Az állandó [[nyomás]]on mért hőkapacitást az [[entalpia]] (''H'') hőmérséklet szerinti differenciálhányadosaként az alábbi kifejezés definiálja:
33. sor:
ahol ''n'' a rendszer [[anyagmennyiség]]e.
Mind a fajlagos, mind pedig a moláris hőkapacitás értelmezhető állandó térfogaton és állandó nyomáson. Gyakrabban az állandó nyomáson mért hőkapacitásokat használjuk, mivel a gyakorlatban a hőközlés is állandó (légköri) nyomáson történik.
[[Ideális gáz|Tökéletes gázok]] esetében a kétféle moláris hőkapacitás közötti különbség az [[egyetemes gázállandó]] értékével egyenlő:
| |||