„Gustav Stresemann” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külügyminiszterek kategória eltávolítva; Németország külügyminiszterei kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
43. sor:
1901-ben a [[drezda]]i Német Csokoládégyárának adminisztrátora lett. Alig egy évvel később a szövetség üzleti részének vezetője lett. Itt nagy hasznát vette a gyermekkorában szerzett vendéglátási tapasztalatának, ugyanis kiváló szervezési képességeivel elérte, hogy a szövetség vonzóbb legyen a német csokoládégyárak számára. Ennek köszönhetően 1902-ben már 140, 1904-ben 1000, 1912-ben pedig már 5000 tagja volt a szervezetnek.
 
1903-ban összeházasodott Käte Kleefeld-eldel, egy zsidó üzletember lányával. Ekkortájt született meg fia, Wolfgang.
 
=== Politikusként ===
Üzleti sikerei népszerűvé tették Drezdában. Olyannyira, hogy 1906-benban beválasztották a városi tanácsba, amelynek egészen 1912-ig tagja volt.
 
Ezekben az években kezdett aktív szerepvállalást a politikában és a közéletben. 1907-ben a Német Birodalmi Gyűlés tagja lett. A Nemzeti Liberális párt oszlopos tagjaként többször is kitűnt figyelemreméltó beszédeivel. Elhivatottságának és szorgalmának köszönhetően tíz évvel később 1917-ben a Nemzeti Liberális párt elnökévé választották. Stresemann egyetértett a német politikai törekvésekkel, ezért támogatta az [[első világháború]]t. Már a háború kitörése előtt többször is felszólalt annak érdekében, hogy a kormány megerősítse a haditengerészetet, mert enélkül lehetetlen megvédeni távoli gyarmataikat. Bár a német flotta megerősítése és korszerűsítése megkezdődött, a német hajók nem tudtak tevékenyen részt venni a gyarmatok védelmében. Ezért Stresemann a [[korlátlan tengeralattjáró-háború]]t lelkesen üdvözölte. 1918-ban háború vége felé viszont már kiábrándult a császári kormányból, mert megértette, hogy a világ változik és a császárság intézménye nem maradhat fenn tovább. Hitt abban, hogy Németország nem roppan bele a háborúba, azonban ez bekövetkezett. A [[versailles-i békeszerződés]]t ellenezte, azonban eredményeket nem sikerült elérnie a módosítás érdekében.
52. sor:
1918-ban a Reichstag pártjainak egy része összeomlott, ezért Stresemann megalapította a Német Néppártot, amelynek elnöke lett. A párt bekerült a [[Weimari köztársaság]] pártjai közé, és 1920-ban Stresemann kormányt alakíthatott. 1923. augusztus 13-án nevezték ki külügyminiszterré, és kancellárrá egyszerre. Alig négy hónapos kancellársága alatt megpróbálta stabilizálni Németország gazdasági helyzetét. Vezetése alatt tört ki 1923-ban a hírhedt [[sörpuccs]], amelynek a végén [[Adolf Hitler]]t és társait bebörtönözték. Stresemannt roppantul sikeres politikusnak tartották. Sokan mondták, hogy Bismarckhoz méltó külügyminiszter.
 
Stresemann hivatali ideje alatt fogadták el 1924-ben a Dawes-tervet. 1925-ben a locarnói egyezmény megkötése után beszédében kijelentette: „Locarnót úgy értelmezhetjük, hogy az európai államok végre észrvettékészrevették ez így nem mehet tovább, és háborúzni csak úgy lehet, ha közben az országok rommá válnak.” Elfogadta továbbá 1926-ban Németország felvételét a Népszövetségbe és a berlini szerződést, valamint 1928-ban a Briand-Kellogg-paktumot. 1927-ben a német néppárt Bad Oyhausenben rendezett gyűlést. Stresemann is hivatalos volt, mi több ő nyitotta meg híres bad oyhauseni beszédével:
{{rquote|0%|center| A "Temps" néhány nappal ezelőtt azt írta, hogy a külügyminiszter és a német néppárt a birodalmi kormányban magára maradt a külpolitikai elveivel. A "Temps"-nek ez a megállapítása azonban nem fedi a tényeket. A kormány sohasem akadályozott meg abban, hogy ezt a külpolitikát folytassam.
 
69. sor:
== Források ==
* {{cite web
|url=http://www.firstworldwar.com/bio/stresemann.htm
|title=Gustav Stresemann életrajza (Firstworldwar.com)
|accessdate=2011-07-03