„NPO Lavocskin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor:
Közben, [[1939]] májusában a Szovjetunióban pályázatot írtak ki egy új vadászrepülőgép kifejlesztésére. A pályázatra [[Vlagyimir Petrovics Gorbunov|Vlagyimir Gorbunov]], a Szovjetunió Repülőgépipari Népbiztossága 1-es főcsoportfőnöksége 4-es osztályának vezetője, valamint két beosztottja, [[Szemjon Alekszejevics Lavocskin|Szemjon Lavocskin]] és [[Mihail Ivanovics Gudkov|Mihail Gudkov]] mérnökök közösen készítették el egy nagy sebességű vadászrepülőgép terveit. A pályázaton a műszaki paraméterei alapján gyártásra javasolt gép megépítéséhez a Himkiben kialakítás alatt álló repülőgépgyárat jelölték ki. Ezért 1939 szeptemberében a 301-es gyár mellett létrehozták a Gorbunov, Gudkov és Lavocskin irányítása alatt álló tervezőirodát.
[[1940]] elejére elkészült az I–301 jelzésű első prototípus (a sorozatszámot a gyártó vállalat sorszáma után kapta), majd 1940. március 30-án végrehajtották vele az első felszállást. 1940. december 9-én az első prototípust I–301-ről átnevezték [[LaGG–1]]-re (a tervezők, Lavocskin, Gorbunov és Gudkov nevének kezdőbetűi után). A LaGG–1 javított, továbbfejlesztett második prototípusa a [[LaGG–3]] jelzést kapta. Ezt már sorozatgyártásra alkalmasnak nyilvánították. A repülőgép kifejlesztéséért Lavocskin, Gorbunov és Gudkov Sztálin-díjat kapott.
A LaGG–3 volt a tervezői hármas első és egyben utolsó közös repülőgépe. Lavocskin, Gudkov és Gorbunov útjai ezt követően szétváltak.
45. sor:
=== A második világháború után – a sugárhajtású korszak ===
[[Kép:La-15.jpg|thumb|250px|right|A La–15 sugárhajtású vadászrepülőgép]]
A Lavocskin-tervezőiroda már 1945-ben elkezdett foglalkozni a sugárhajtású repülőgépekkel, e téren a Szovjetunióban Lavocskin is jelentős úttörő munkát végzett, elsősorban a nyilazott szárnyak alkalmazása terén. 1946-ban szállt fel először a [[La–150]]-es, melyből csak öt prototípus készült. [[1947]]-re építették meg a sugárhajtású [[La–160]] vadászrepülőgép prototípusát, mely az első nyilazott szárnnyal ellátott szovjet repülőgép volt. Ezt
1951-ben építették meg a minden időjárási viszonyok között alkalmazható [[La–200]] vadászrepülőgépet, majd 1954-
A jó paraméterekkel rendelkező, a konkurens tervezőirodákénál magasabb műszaki színvonalat képviselő sugárhajtású Lavocskin-repülőgépeket azonban csak kis sorozatban gyártották. A legnagyobb mennyiséget a La–174-ből építettek, ezt [[La–15]] jelzéssel állították szolgálatba. A szovjet vezetés [[RSZK MiG|Mikojan–Gurjevics tervezőiroda]] egyszerűbb kialakítású, olcsóbban gyártható hasonló kategóriájú repülőgépeit preferálta.
56. sor:
Az 1950-es évek elején a tervezőiroda robotrepülőgépek fejlesztésével foglalkozott. [[1957]]-ben próbálták ki az atomtöltetek hordozására kifejlesztett, hangsebesség feletti interkontinentális robotrepülőgépet, a [[Burja|Burját]] (más jelzéssel V–350, vagy La–350).
Szemjon Lavocskin 1960-ban egy légvédelmirakéta-rendszer tesztelése alatt [[Szari-Sagan]] katonai rakéta-lőterén életét veszítette. Ezután a 301-es gyárat '''Lavocskin Gépgyár''' névre keresztelték át, maga a tervezőiroda pedig
=== Űrkutatási eszközök (1965-től) ===
[[1965]]-
Babakin vezetésével a Lavocskin-tervezőiroda a szovjet űrkutatás egyik jelentős ipari központjává vált, mely központi szerepet játszott a szovjet Hold-, Vénusz- és Mars-programokban.
| |||