„Kínai irodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Filozófiai művek: első sorban→elsősorban AWB |
tao (egyértelműsítő lap) AWB |
||
101. sor:
[[Fájl:Hui Yuan.jpg|bélyegkép|jobb|250px|[[Huiyuan]] (334-417)]]
A buddhizmus misztikával keveredett új áramlatának szenvedélyes hirdetője {{kínai|[[Sun Zhuo]]|[[Szun Cso]]}} (300-380) volt, aki műveiben azt igyekezett kimutatni, hogy [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] nem más, mint a testet öltött [[Taoizmus|tao]], a nem-cselekvés ({{kínai|''wu wei''|''vu vej''}}) és az „üresség” megszemélyesítője. Rendszerét tovább gondolva arra a következtetésre jutott, hogy [[Konfuciusz]] és {{kínai|[[Zhou Gong]]|[[Csou Kung]]}} azonos Buddhával. Míg {{kínai|Sun Zhuo|Szun Cso}} a buddhizmus és a hagyományos kínai elméletek filozófiai rokonítását tűzte ki célul, mások az erkölcstan vizsgálatát tartották a legfontosabbnak.
A kínai buddhizmus első kínai pátriárkájának {{kínai|[[Daoan]]|[[Tao-an]]}}t (312-385) tartják. A művelt konfuciánus családból származó {{kínai|Daoan|Tao-an}} igen gyorsan magas, tekintélyes pozícióhoz jutott, a 4. század közepén már a kínai buddhizmus elismert szellemi vezére lett. Tanítványaival és követőivel kolostorról kolostorra járt, végül 365-ben telepedett le {{kínai|Xiangyan|Hsziangjen}}ben (a mai {{kínai|[[Hubei]]|[[Hupej]]}} tartomány), ahol az egyik legnagyobb kolostort alapította meg. Tevékenysége buddhista irodalom kínaira való átültetésében is mérföldkőnek számított, fő törekvése az volt, hogy a fordításokat megszabadítsa a taoista fogalmaktól és terminusoktól. Elvitathatatlan érdeme, hogy elsőként állította össze az addig elkészült kínai fordítások (kb. 600 tétel) katalógusát, amely a buddhizmus történetében {{kínai|''Daoan''|''Tao-an''}} ''Katalógusa''ként ({{kínai|''Zongli zhongjing mulu''|''Cung-li csung-csing mu-lu''}}) ismeretes.
| |||