„Tolcsva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Rákóczi család --> Rákóczi-család, OH 1220. oldal |
Sárospataki járás, linkesítések |
||
7. sor:
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| járás = Sárospataki
| kistérség = Sárospataki
| rang = [[község]]
22 ⟶ 23 sor:
}}
'''Tolcsva''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Sárospataki
== Fekvése ==
Tolcsva [[Magyarország]] északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a [[Bodrog (folyó)|Bodrogba]] folyó [[Nagy-Tolcsva
Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton [[Erdőhorváti]], keleten és délkeleten [[Sárazsadány]], dél-délnyugaton [[Olaszliszka]], nyugaton [[Erdőbénye]], délen [[Vámosújfalu]].
38 ⟶ 39 sor:
== Nevének eredete ==
A település a Tolcsva
== Története ==
57 ⟶ 58 sor:
A [[18. század]] végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az [[1828]]-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] eseményeiről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szőlődézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.
Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést [[1856]]-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az [[1867]]. évi [[kiegyezés]] megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a [[Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal|''Sátoraljaújhely
A [[filoxéra]] járvány (szőlővész) [[1886]]-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
81 ⟶ 82 sor:
1904 januárjában hosszú készülődés után újjáalakult a tolcsvai ipartestület, mely egybefogta a helyi iparosságot, mestereket, segédeket, tanoncokat egyaránt. A lakosság ellátására kiépült az üzlethálózat, mely a környező falvakból a piacra ideérkező lakosság igényeit is kielégítette.
1920 után a [[Trianoni békeszerződés|trianoni határ]] miatt a tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat. A pénzromlás, majd a gazdasági válság mind kedvezőtlenül hatott a község iparos, gazdálkodó rétegére.
Egy 1940. évi összeírás ipari létesítmény között említ egy ''fűrésztelep''et, egy ''hengermalmot'', ''gyümölcskonzervgyár''at, ''szeszfőzdéket''.
117 ⟶ 118 sor:
== Ismert tolcsvaiak ==
*[[Szekrényessy Anna]] (Nuschi) /1880-1939/ nemzetközi hírű opera-énekesnő. [[Szekrényessy Lajos]] (1847-1909) és Mezőssy Margit tolcsvai birtokosok leánya, született [[Miskolc]]on. Ifjúsága jelentős részét töltötte Tolcsván. A nemzetközi operaszínpadok ünnepelt Wagner-énekesnője, ki Wagner minden jelentősebb operájának női főszerepét végig énekelte német, svájci, magyar és amerikai színpadokon.
*Itt született [[1923]]. [[március 22.|március 22-én]] [[Antalóczy Zoltán]] nemzetközi hírű szívgyógyász orvos, professor emeritus, MTA doktor, filozófus, a [[Magyar Kultúra Lovagja]].
== Források ==
*[[Borovszky Samu]]:Zemplén vármegye
*[[Szekrényessy Attila]]: Egy [[Borsod (település)|borsodi]] udvarház története Bp. 2006. ISBN 963 229 008 9
== Jegyzetek ==
132 ⟶ 133 sor:
{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Sárospataki járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{DEFAULTSORT:Tolc~sva}}
| |||