„Térképészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cike (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
→A nyomtatott térképek kora: A második bekezdés negyedik mondatában a "térképgyűjteményt" szó utolsó betűje nem volt félkövér. |
||
39. sor:
A [[15. század|XV. században]] és azután készült térképekre jellemző, hogy készítőik igyekeznek a reneszánsz térszemléletnek megfelelően a geometrikus tér mennyiségi vonatkozásait és a konkrét földrajzi környezet látványát együttesen ábrázolni. A fejlődés megindítója a [[reneszánsz]] kor szelleme, az [[ókor]]ban elért eredményeket a térképészetben is felelevenítik és továbbfejlesztik. Ptolemaiosz földrajzi könyvét [[Itália|Itáliába]] viszik, ahol a [[15. század|XV. század]] elejére [[Firenze|Firenzében]] latinra fordítják. A térképészet fellendülését elősegítették a nagy földrajzi felfedezések, a megélénkült gazdasági élet, a kereskedelem és az áruszállítás fokozódása. Ezek a tényezők követelték a pontosabb, tájékozódásra alkalmas térképeket. Először a tengeri, majd a szárazföldi térképek fejlődtek.
[[Fájl:World Map 1689.JPG||bélyegkép|balra|van Schagen által készített világtérkép, Amszterdam, 1689]]
A [[16. század|XVI. században]] működő [[Gerardus Mercator|Mercator]] a '''modern térképészet legnagyobb alakja'''. [[1569]]-ben megalkotta világtérképét, amelyen a hajózási vonalak, a [[loxodroma|loxodromák]] egyenesek voltak. A máig is nagyon népszerű szögtartó hengervetületet később róla nevezték el '''Mercator-vetület'''nek. Ő készítette, de fia [[Rumold Mercator]] adta ki az '''első, egységes
Az ebben az időben készült térképeken már a tereptárgyakat is ábrázolják. Az utak mellett a hidakat, a városokat, a jellemző várakat, a templomokat is feltüntetik. Egyes térképeken a településeket alaprajzban rögzítették, a háztömböket, utcákat is feltüntetik. A [[domborzat]]ot még mindig oldalnézetben vagy madártávlatban ábrázolják.
| |||