„Walter Raleigh” változatai közötti eltérés

Miután szabadon engedték, tudomására jutott, hogy létezik valahol [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] egy bizonyos "Arany város". Nyomban útnak indult, hogy megkeresse. Túlkapásoktól sem mentes élményekről számol be később egy könyvben, ami hozzájárult [[Eldorádó]] legendájához. [[1603]]-ban, [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet királynő]] halála után [[I. Jakab angol király|I. Jakab]] újra a Tower börtönébe záratta árulás vádjával (felesége hat éven át önként megosztotta vele a fogságot). [[1616]]-ban azonban újra kiengedték. Szabadulása után I. Jakabot rávette, hogy indíttasson egy második expedíciót [[Eldorádó]] felkutatására. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy [[1617]]-ben a mai [[Guyana]] területére vezetett expedíciót és Keynissel együtt Guyana partjainál és az [[Orinoco]] torkolatvidékénél járt.<ref>Szabó LörincLőrinc azt írta "Könyvek és emberek az életemben" című kötetében, hogy Raleigh "hozta át Európába a krumplit, s közben Cadiznál kirabolta a spanyol aranyhajókat." Sajnos nem derül ki, melyik időszakra értette a spanyol aranyhajók kirablását.</ref> Sikertelen küldetését egy spanyol előörs kirabolásával próbálta enyhíteni San Thomé környékén, amiért angliai hazatérése után letartóztatták és egy [[koncepciós per]]t követően lenyakazták a Westminster téren (főleg azért, hogy a spanyolokat lenyugtassák).<ref>A „Földrajzi személyek lexikona” rá vonatkozó szócikke szerint viszont azért végezték ki, mert emberei felgyújtottak egy várost és ezzel csak a már korábban meghozott halálos ítéletet hajtották végre.</ref>

==LábjegyzetJegyzetek==

==ForrásForrások==

* Tokodiné Ujházi Andrea (összeáll.): Földrajzi személyek lexikona. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2003. ISBN 9639081523