„MiG–25” változatai közötti eltérés

=== Felderítő változatok ===

[[Fájl:MiG-25RB camera 2 JNO.jpg|bélyegkép|300px|A MiG–25RB orrába épített kamerák]]

A MiG–25 prototípusai közül is először a felderítő változaté repült, sorozatgyártása és első bevetései is megelőzték az elfogóvadászét. A sárkényszerkezete kis mértékben több helyen eltért a vadászváltozatokétól. A szárny kisebb [[fesztáv]]ú volt, a belső rész [[nyilazási szög]]e pedig 41,03° lett. A két függőleges vezérsíkba egy-egy tüzelőanyag-tartályt építettek, és a [[húrhossz]]ukat is kissé megnövelték, a hajtómű [[gázsebességfokozó]]jával együtt. A szárnyak alatt eredetileg nem voltak [[fegyverfelfüggesztő csomópont]]ok, később [[félszárny]]anként egyet-egyet szereltek fel. A [[póttartály]] törzs alatti csomópontja megmaradt. A MiG–25 felderítő változataiba beépítették a ''Peleng–D (Пеленг-Д)'', ''Peleng–DR'', vagy ''Peleng–DM'' [[tehetetlenségi navigációs rendszer]]t, amely az első ilyen szovjet berendezés volt.

 

==== MiG–25RB ====

[[Fájl:Underside view of a Soviet MiG-25 Foxbat aircraft.jpg|bélyegkép|300px|MiG–25RB alulról]]

A következő felderítő változat a MiG–25RB volt, amelyet [[1970]]-től gyártottak, és fő újítása a bombázó feladatkör megjelenése volt. A korai gyártású gépek négy [[FAB–500|FAB–500M–62T]] típusú, 500 kilogrammos, a nagy sebességű repülés miatt hőállóvá tett bombát hordozhattak, a törzs középvonala alatti négyzáras, dupla tandem elrendezésű bombazáron (azaz két bomba egymás mellett volt, mindegyik mögött egy-egy újabb bombával). A későbbi gyártású gépek a törzs alatt hat bombát hordozhattak hatzáras tartókon, a szárnyak alatt egy-egy csomóponton, kétzáras, tandem tartókon két-két újabb bombának jutott hely, összesen tízre növelve a függeszthető bombák összmennyiségét. A gépek a törzs alatt hordozhattak póttartályt, a négy, szárny alatti bombával kiegészítve. A nagy magasságból és sebességnél végrehajtott bombázás rendkívül pontatlan volt, bár a ''Peleng'' navigációs rendszert integrálták a rádiónavigációs berendezésekkel, a navigáció és a bombázás pontosságát javítandó. Egyes hírek szerint a repülőgépet atombombák hordozására is alkalmassá tették, ehhez a navigációs rendszer pontossága elegendő volt. A repülőgépbe [[rádióelektronikai zavaróberendezés]]t is építettek. A MiG–25R gépek egy részét később korszerűsítették a MiG–25RB standardra. A MiG–25RB bázisán több, specializált felderítő változatot építettek.

<ref>[http://airwar.ru/enc/spy/mig25rb.html МиГ-25РБ] – Az airwar.ru cikke</ref>

 

<!--[[Kép:MiG-25.jpg|thumb|300px|MiG–25RBK a [[Monyinó|Monyinói]] repülőmúzeumban]]-->

==== MiG–25RBK ''Foxbat–D'' ====

Az [[1972]] és [[1980]] között kifejezetten rádióelektronikai felderítésre készített változatból (a legkorábbi gyártású gépeket leszámítva) kiépítették a ferde kamerákat (a függőlegeset megtartották, ennek képeivel ellenőrizték később a repülési útvonalat, amelyhez képest az észlelt rádióhullámok kibocsátásának helyét pontosan meg tudták állapítani). A rádiósugárzást átengedő burkolat méretét megnövelték, emögött helyezték el a ''Kub–3M (Куб-3М)'' rádióelektronikai felderítőrendszert, melynek nagy újdonsága volt, hogy az észlelt rádiósugárzást nem csak rögzíteni tudta, hanem reléállomásként egy földi központba továbbíthatta valós időben, így ezeket azonnal kiértékelhették. A repülőgép megtartotta bombázó képességét.