„III. Ferdinánd kasztíliai király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: León –> Leóni Királyság
a +1 link
14. sor:
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs = 1) [[Hohenstaufen Erzsébet kasztíliai királyné|Hohenstaufen Erzsébet]]<br />2) Ponthieu-i Johanna
| gyermekei = 1.-től:<br />[[X. Alfonz kasztíliai király|Alfonz]]<br />Fadrique<br />Ferdinánd<br />[[Kasztíliai Eleonóra angol királyné|Eleonóra]]<br />Brengária<br />Henrik<br />Fülöp<br />Sancho<br />János Mánuel<br />Mária<br /><br />''2.-tól:''<br />Ferdinánd<br />Eleonóra<br />Lajos<br />Simon<br />János
| édesapa = [[IX. Alfonz leóni király|IX. Alfonz]]
| édesanya = [[Berengária kasztíliai királynő|Kasztília Berengária]]
| születési dátum = [[1199]]. [[augusztus 5.]].
| születési hely = [[Zamora]]
| halálozási dátum = [[1252]]. [[május 30.]]. {{életkor-holt|1199|8|5|1252|5|30}}
| halálozási hely = [[Sevilla]]
| temetés dátuma =
25. sor:
|}}
 
'''III. (Szent) Ferdinánd''' ([[1199]]. [[augusztus 5.]] – [[1252]]. [[május 30.]]), a [[Burgundiai-ház]]ból származó [[kasztíliai király]] (1217 – 12521217–1252) és [[León uralkodóinak listája|leóni király]] (1230 – 12521230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója.
 
Apja, [[IX. Alfonz leóni király|IX. Alfonz]] (1171 – 12301171–1230) leóni király, anyja a szintén a Burgundiai-házból származó [[Berengária kasztíliai királynő|Berengária]] (1180? – 1246–1246) kasztíliai királynő, [[VIII. Alfonz kasztíliai király|VIII. (Nemes) Alfonz]] (1155 – 12141155–1214) kasztíliai királynak és ''Angliai Eleonórának'' a leánya. III. Ferdinánd szülei 1197-ben kötöttek házasságot. Házasságukat azonban a közeli rokoni kapcsolat miatt [[III. Ince pápa]] 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia (1176? 1181? – 1250–1250), [[I. Sancho portugál király|I. Sancho]] (1154 – 12111154–1211) [[Portugália|portugál]] király lánya és e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként [[III. Celesztin pápa]] már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya meg is romlott, és III. Ferdinánd szülei közötti konfliktus 1217-ben csúcsosodott ki: [[I. Henrik kasztíliai király|I. Henrik]] (1204 – 12171204–1217) [[kasztíliai]] király, VIII. Alfonz fia és utóda meghalt, Kasztília királynője Berengária lett, I. Henrik nővére, de ő még ebben az évben (1217) lemondott a fia, Ferdinánd javára, aki így [[Kasztília]] királya lett. IX. Alfonz azonban a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség nem állt a leóni király mellé, IX. Alfonz pedig támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal. IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd – szintén III. Ferdinánd néven – tulajdonképpen akadály nélkül [[Leóni Királyság|León]] királya lett. Ezután a két királyi cím már sohasem vált szét, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek.
 
III. Ferdinánd sikeresen harcolt a [[mórok]] ellen, több nagyszerű diadalt aratott felettük: 1236-ban Córdobát, 1246-ban Jaént, 1248-ben Sevillát foglalta vissza tőlük, 1243-ban pedig Murcia tartomány hódolt meg a kasztíliai király előtt. Andalúzia területén a mór uralom lényegében véve a [[Nasszerida-dinasztia]] uralta [[Granadai Királyság]] területére szorult vissza. Kasztília ekkor nőtte ki magát a spanyol területek vezető hatalmává, a középkori udvarokban [[Kasztília|Kasztíliát]] gyakran azonosították Hispániával, azaz [[Spanyolország]]gal.
33. sor:
Nagyon jelentős III. Ferdinánd országépítő tevékenysége, kiválóan kormányozta az uralma alatt álló területeket. Ebben a munkájában nagy segítséget nyújtott neki a kasztíliai kancellár, Rodrigo Ximenes de Rada érsek. A király nagylelkűen támogatta a híres [[salamanca]]i egyetemet, és uralkodása alatt kezdődött meg a kasztíliai gótika remekének, a [[burgosi katedrális]]nak az építése. III. Ferdinándot 1671-ben avatták szentté.
 
Utóda a fia lett, Alfonz (1221 – 12841221–1284), ő [[X. Alfonz kasztíliai király|X. (Bölcs, Könyves) Alfonz]] kasztíliai király és leóni király, akinek az édesanyja III. Ferdinánd első felesége, a [[Stauf-ház|Hohenstaufen]] családból származó, Kasztíliában ''Beatrixnek'' nevezett ''Erzsébet'' (1202? – 1235–1235) volt, [[Sváb Fülöp]] (1177/1179 – 12081179–1208) német-római királynak és ''Irene[[Iréné Angelina|Iréné Angelinának'']] (1177? 1180/1181? – 1208körül–1208) a lánya.
 
== Források ==