„Dávid Ferenc (püspök)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{egyért2}} |
családjára vonatkozó rész pontosítása: Szinnyei utáni források vitatják Ferenc nevű fiának létezését és a neki tulajdonított mű szerzőségét |
||
1. sor:
{{egyért2|
[[Kép:FerencDavid.jpg|thumb|[[Körösfői-Kriesch Aladár]]: ''A tordai országgyűlés'', 1896 (részlet)]]
'''Dávid Ferenc''' (születési neve ''Franz Hertel'', [[Kolozsvár]], [[1520]] körül – [[Déva]], [[1579]]. [[november 15.]]) az [[Erdélyi Unitárius Egyház]] megalapítója és első püspöke.
7. sor:
Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a [[humanizmus]] és a [[reformáció]] nézeteit vallotta. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. [[1568]]. [[január 6.|január 6]]–[[január 13.|13.]] napjain tartották [[Torda|Tordán]] azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a [[vallásszabadság]] biztosítására: ''„A prédikátorok minden helyen hirdessék az [[evangélium]]ot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”''
1571-ben János Zsigmond halála után a katolikus [[Báthory István]] lett Erdély fejedelme. Még abban az évben a gyulafehérvári nyomdát visszavette az unitáriusoktól. Az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe 1579-ben [[Báthory Kristóf]] fejedelem. A hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték. A dévai várbörtön foglyaként halt meg.
== Családja ==
Első felesége, akinek neve nem ismert, 1570-ben halt meg. Második felesége a kolozsvári főbíró lánya, Barát Kata lett, akitől azonban 1576-ban elvált. A régebbi források szerint két házasságából két lánya és két fia született, az újabb kutatások azonban csak három gyermek létét tekintik bizonyítottnak:<ref name="Sebesi">{{CitPer|aut=Sebesi Pál|tit=Újabb adatok Dávid Ferenc családjáról és nemzetiségéről|per=Keresztény Magvető|tom=78|ann=1972|fasc=1|pag=36|url=http://epa.oszk.hu/02100/02190/00096/pdf/KM_1972_01_030.pdf}}</ref>
* Käthe/Kata(?) Trauzner Lukács városi számvevő felesége
* David/Dávid Hertel (1560-1582)
* [[Johann Seivert]] szerint Sophia/Zsófia(?) nevű lánya [[Johannes Sommer]] (1542-1572) teológus, humanista író felesége volt; ezt az állítását többen is átvették, de erre nézve nincsenek közvetlen bizonyítékok, és az állítás ellenmond más tényeknek.
* [[Johannes Hertelius|Johannes/János]], kolozsvári orvosdoktor.
Szinnyei Józsefnél szerepel egy {{vhorgony|ifjabb Dávid Ferenc}} is, akinek ''Defensio Francisci Davidis in negotio de non invocando Jesu Christo in precibus'' (Basileae, 1581) című munkáját és külföldi tanulmányait említi,<ref>{{Szinnyei|2||d/d03723.htm}}</ref> de a mű szerzőségét utóbb vitatták, a Ferenc nevű fiú létezését kétségbe vonták. A kérdéses művet egyes források szerint maga Dávid Ferenc írta,<ref>{{CitPer|tit=Dávid Ferenc szellemi hagyatéka|per=Keresztény Magvető|ann=1979|tom=85|fasc=2–3|pag=158|url=http://epa.oszk.hu/02100/02190/00115/pdf/KM_1979_02-03_153.pdf}}</ref> más források szerint Dávid vagy János fia.<ref>{{CitPer|aut=Binder Pál|tit=Dávid Ferenc családja: a kolozsvári Hertel nemzetség|per=Keresztény Magvető|ann=1979|tom=85|fasc=2–3|pag=114|url=http://epa.oszk.hu/02100/02190/00115/pdf/KM_1979_02-03_104.pdf}}</ref>
==Emlékezete==
| |||