Wikipédia

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Lásd még: fejezetcím mód. + 1 link kékítés
Inkább csak kékítések. Sarkalatos törvények: töröltem, nem erre vonatkozik.
1. sor:
A '''Népköztársaság Elnöki Tanácsa''' ''(Elnöki Tanács, NET)'' a [[Magyar Népköztársaság]]ban az [[Országgyűlés]] mellett az államhatalom másik legfőbb szerve volt, mely testületként gyakorolta az általában az államfőket megillető jogokat, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az [[Országgyűlés]]t helyettesítő jogkörrel is rendelkezett. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 további tagból állt, akiket az Országgyűlés saját tagjai közül választott a megválasztását követő alakuló ülésén. Megbízatása az új Elnöki Tanács megválasztásáig tartott, tagjai újraválaszthatók voltak, és nem lehettek a kormány (Minisztertanács) tagjai.
 
Az Elnöki Tanácsnak általában tagjai voltak a párt (az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] majd az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]) és a legfontosabb [[társadalmi szervezetekszervezet]]ek, [[tömegszervezet]]ek vezetői vagy képviselői, helyt kaptak benne a kommunista felfogás szerinti legfontosabb társadalmi osztályok és rétegek reprezentánsai, az egyházak és a nemzetiségek képviselői, valamint a tudományos és a kulturális élet egyes kiemelkedő személyiségei, köztük pártonkívüliek is jelentős arányban. Ezen túlmenően az egypártrendszer kilakulása előtti pártok ([[FKGPFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Kisgazdapárt]], [[MSZDPMagyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]], [[Nemzeti Parasztpárt]], [[Magyar Radikális Párt]]) néhány reprezentatív alakja is tagja volt a testületnek, erre még a 80-as években is gondosan ügyeltek. Ebben a tekintetben az Elnöki Tanács – főleg a Kádár-rendszerben – valóságosan reprezentálta a magyar társadalom széles rétegeit, de politikai értelemben természetesen az egypárti hatalomgyakorlás eszköze volt csupán.
 
Az Elnöki Tanács létrehozásával egyidejűleg megszűnt a köztársasági elnöki tisztség, feladatainak nagy részét az Elnöki Tanács, illetve annak elnöke vette át. Az Alkotmány [[1989]]. évi módosítása megszüntette az Elnöki Tanácsot és helyreállította a [[köztársasági elnök]] intézményét.
 
== Összetétele ==
A testület az elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 tagból állt. Az Országgyűlés választotta meg az Elnöki Tanácsot az országgyűlési képviselők közül, alakuló ülésén. Az Elnöki Tanács megbízatása addig tartott, amíg a következő országgyűlés új Elnöki Tanácsot nem választott. A [[kormány (állami szerv)|Minisztertanács]] tagját nem lehetett az Elnöki Tanácsba választani.
 
Gyakran előfordult, hogy ténylegesen testületként nem ülésezett, csak a szükséges aláírásokkal látták el a döntéseket.
15. sor:
== Törvényerejű rendeletek ==
{{fő|törvényerejű rendelet}}
Az Elnöki Tanács [[törvényerejű rendelet]]eket alkothatott, amelyekkel úgyszólván bármely [[törvény (jogszabály)|törvény]]t módosíthatott, az Alkotmány kivételével. Fennállásának időszakában <!-- nem voltak ''sarkalatos törvények,'' így --> a törvényerejű rendeletek alkotásakibocsátása a törvények alkotását is gyakran háttérbe szorította, mivel az Országgyűlés csak évente négyszer, általában két-két hét időtartamban ülésezett.
 
== Az Elnöki Tanács elnökei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Népköztársaság_Elnöki_Tanácsa”