„Hsziungnuk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít
a ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB
2. sor:
[[Fájl:ChineseJadePlaques.JPG|jobbra|250px|bélyegkép|[[Öv]]csat, amit a kínaivá váló hsziungnuk [[jáde|jádéból]] faragtattak ki.]]
 
A '''hsziungnuk''' ([[Kínai írás|kínai]]: 匈奴, [[pinjin]]: ''xiōngnú'', egykori feltételezhető kiejtése ''hjungno'', közelítő mai kiejtés: ''hsziungnu''; [[Török nyelv|törökül]]: Doğu Hun), illetve gyakori elnevezéssel '''ázsiai hunok''' az [[i. e. 3. század]] végétől az [[4. század|i. sz. 4. századig]] a [[Belső-Ázsia]] nagy részét ellenőrzésük alatt tartó [[nomadizmus|nomád]] törzsszövetség vezető népe voltak. Hosszú ideig háborúban álltak déli szomszédjukkal, a [[kína]]i állammal. A kínai császárok ellenük kezdték meg [[a kínai Nagy Fal]] építését.
 
A legelfogadottabb nézet szerint a hsziungnuk voltak a későbbi [[hunok]] – azaz a közép-ázsiai és európai hunok – ősei. Alátámasztja ezt, hogy a [[szogdok]] a hsziungnukat ''hunok''nak hívták, jogos tehát őket '''ázsiai hunok'''nak hívni. Az európai hunokra nézve ez azonban csak annyit jelent, hogy közöttük a hsziungnu arisztokrácia fontos szerepet játszott, nem is feltétlenül meghatározót.
<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.2.fejezet"> {{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= IV.2 A hsziungnuk és a hunok. |publisher= Balassi Kiadó Budapest, 1997 |id= ISBN 963-506-140-4}} </ref>
 
== Eredetük ==
 
A hsziungnukat korábban az őket követő török népekkel hozták rokoni kapcsolatba. Hozzájárult ehhez, hogy a hsziungnuk után a kínai források gyakran más hozzájuk hasonlóan lovas nomád életmódot folytató sztyeppei népet is hsziungnunak hívtak, ahogy a görögök [[szkíták|szkítának]]<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.2.fejezet"/>, – vagy ahogy már [[Hérodotosz]] megállapítja – a perzsák [[szakák|szakának]]. <ref name="Harmatta–Nagy Sándor Transoxaniában"> '''Harmatta János''': ''Nagy Sándor Transoxaniában'' (Antik Tanulmányok XLVIII. kötet 1-2. szám, Akadémiai Kiadó 2004) HU ISSN 0003–567X</ref>
 
A legutóbbi genetikai kutatások – amelyek 2003-ban folytak <ref>Keyser-Tracqui C., Crubezy E., Ludes B.: ''Nuclear and mitochondrial DNA analysis of a 2,000-year-old necropolis in the Egyin Gol Valley of Mongolia'' [http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?tool=pubmed&pubmedid=12858290 American Journal of Human Genetics 2003 August; 73(2): 247–260.]</ref> – azt mutatják, hogy a kétezer évvel ezelőtt a Bajkál-tó és Orkhon vidékén élt népesség körében a temetkezési időszak végén jelent meg a török elem, de a temető a korábbi [[szakák|szaka]] és [[Pazirik]] jellegű kultúrával hozható kapcsolatba kulturálisan. A kutatás bebizonyította az „európai” elem igen korai meglétét az ázsiai területen a hsziungnuk révén.<ref>[http://www.genomenewsnetwork.org/articles/07_03/ancient.shtml Ancient DNA Tells Tales from the Grave]</ref>
62. sor:
 
[[Csicsi sanjü]] veresége után nyugat felé vonult, mások északra, a többiek pedig beolvadtak Kína északi lakosságába. Csicsi megalapította a [[Nyugati Hsziungnu Birodalom|Nyugati Hsziungnu Birodalmat]]. Alávetett népei között már biztosan volt török, de a kínai forrásokban felmerülő nevek nem mindig azonosíthatók máshonnan ismertekkel. A birodalom ekkor elérte a [[Talasz (folyó)|Talasz]] és a [[Csu (folyó)|Csu]] folyót. A kínaiak [[i. e. 36]]-ban megtámadták a nyugati hsziungnukat és elfoglalták székhelyüket. A csatában Csicsi is elesett.
<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.2.fejezet"/>
<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.2.fejezet"> {{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= IV.2 A hsziungnuk és a hunok. |publisher= Balassi Kiadó Budapest, 1997 |id= ISBN 963-506-140-4}} </ref>
 
A hsziungnuk maradékai északra vonultak és újjászervezték magukat. A Kr. u. években ismét Kínára támadtak, de [[91]]-ben ismét vereséget szenvedtek és nyugatra vonultak a [[Tiensan]] vidékére. <ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.2.fejezet"/>
 
=== Hsziungnu államok Kínában ===
144. sor:
A hsziungnuk megítélésének a változását mutatja az is, hogy Kína már két olyan építészeti együttest is a világörökség részévé tenni javasolt, amelyek az észak-kínai hsziungnu császári dinasztia (Han Zhao állam, 304-329) korából származnak. Az egyik [[Tongwancheng]] (kínaiul: ''統萬城''; átírásban: ''Tungvancseng''), az egykori hsziungnu részcsászárság fővárosa, amelyet [[Helian Bobo]] (kínaiul: ''赫連勃勃''; átírásban: ''Holien Popo'') császár építtetett. A másik Nanxi falu Anhui tartományban, ahol a hegyek között rejtőző faluban díszítőművészeti alkotások, táncok, hagyományok, dalok és népszokások őrzik az egykori hsziungnu eredetet.
 
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
* [[Hun művészet]]
* [[Hunok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hsziungnuk