„Szeretfalva” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Romániai település sablon + iw |
kibővítés, javítások |
||
14. sor:
|terkep=
}}
'''Szeretfalva''' ([[román nyelv|románul]] ''Sărăţel'', [[német nyelv|németül]] ''Reussen''): falu
==Fekvése==
[[Beszterce|Besztercétől]]
==Nevének eredete==
Első említése ''Zereth'' alakban egy [[1235]] és [[1270]] között keletkezett oklevél [[1355]]-ös másolatában maradt fenn. Ez talán személynévi eredetű. A 'Szeretfalva' névalak először [[1700]]-ból datálható. Román neve a szomszédos [[Sófalva]] nevének (''Sărata'', 'sós') kicsinyített alakja.
==Története==
A [[14. század]]ban szlávok lakták, erre utal német neve. A felette emelkedő Szeret-hegy tájformáló jelleggel bírt, a besztercei Havasalját választotta el a [[mezőség]]i királyi esperességtől. A falu [[1424]]-ig a [[kentelke]]i uradalom része volt.<br>
[[Doboka vármegye|Doboka]], [[1876]]-tól [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]] tartozott.<br>
[[1849]] februárjában az [[Karl Freiherr von Urban|Urbannal]] vívott ütközetben esett el [[Riczkó Ignác]] besztercei főparancsnok.<br>
[[1942]]-ben a [[Székelyföld]] anyaországgal való összekötése céljából épült meg a falu és [[Déda]] közötti vasútvonal.
==Lakossága==
[[1850]]-ban 277 lakosából 253 volt román nemzetiségű, 258 görög katolikus vallású.<br>
[[1900]]-ban 357 lakosából 292 volt román és 60 német (jiddis) anyanyelvű, 289 görög katolikus és 61 zsidó vallású.<br>
[[1992]]–ban 464 főből 367 román, 92 cigány és 5 magyar nemzetiségű, 443 ortodox, 11 görög katolikus és 7 pünkösdista vallású.
==Látnivalók==
* A falutól keletre emelkedő magaslaton [[bronzkor]]i eredetű, de még a [[középkor]]ban is használt földvár sáncai láthatók.
==Külső hivatkozások==
* [http://mars.elte.hu/varak/szeretfalva/szf.htm A várrom a "mars.elte.hu" oldalon]
[[Kategória:Beszterce-Naszód megye települései]]
| |||