„III. Frigyes dán király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Korai évei: 1 link korr. + 3 br törölve |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
| édesapa = IV. Keresztély dán király
| édesanya = Hohenzollern Anna Katalin
| születési dátum = [[1609]]. [[március 18.]]
| születési hely =[[Haderslev]]
| halálozási dátum = [[1670]]. [[február 9.]] {{életkor-holt|1609|3|18|1670|2|9}}
25. sor:
| nyughelye = [[Roskildei székesegyház]]
|}}
'''III. Frigyes''' (dánul ''Frederik den Tredje''; [[1609]]. [[március 18.]] – [[1670]]. [[február 9.]]) [[Dánia]] és [[Norvégia]] királya<ref>''[[Den Store Danske Encyklopædi]]'' (''The Great Danish Encyclopedia'')</ref>. Országaiban bevezette az [[Abszolút monarchia|abszolutizmust]]. Uralkodása idején Dánia elvesztette minden [[Skandináv-félsziget|Skandináv-félszigethez]] tartozó területét.
==Korai évei==
34. sor:
==Dánia és Norvégia királya==
1647 júniusában meghalt bátyja, Keresztély, így Frigyes lett az elsődleges jelölt a trónörökösi pozícióra. Azonban a hivatalos jelölés még nem történt meg, mikor IV. Keresztély 1648. február 28-án meghalt. A rendi gyűlés és az Államtanács hosszas tanácskozás után végül elfogadta Frigyest és novemberben megkoronázták. Azonban apja kormányzatának visszásságai miatt és mert Frigyes korábbi tevékenységével sok haragost szerzett, alá kellett írnia egy statútumot, melyben korlátozták a királyi hatalmat az Államtanács javára.
Uralkodása első éveiben az Államtanács háttérbe szorította a királyt, aki azonban kitartó munkával elérte hogy a Tanácsból távozzon annak két legbefolyásosabb tagja, [[Corfitz Ulfeldt]] és [[Hannibal Sehested]].
==Dán-svéd háborúk==
A 17. század korábbi háborúiban Svédország jelentős területeket hódított el Dániától és Norvégiától és megfosztotta a dánokat korábbi kelet-balti dominanciájuktól. Frigyes azért érthető aggodalommal figyelte amikor egy gyakorlott és agresszív hadvezér, [[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]] került a svéd trónra 1654-ben. A svéd király valóban egy éven belül meg is indította hadait, ám a dánok megkönnyebbülésére [[Északi háború (1655–60)|Lengyelország ellen]]. Frigyes várt, amíg a svédek kellően bebonyolódnak a lengyel harcokba, majd 1657 nyarán hadat üzent Svédországnak. Károly Gusztáv azonnal Dánia felé indult és dél felől megszállta Jütlandot, ám [[Fredericia]] erődjének ostromával sok időt vesztett és a dán flotta is sikerrel szorította vissza a hajóhadát, ami így nem tudta segíteni átkelését Koppenhága felé. A tél rendkívüli hideggel köszöntött be, a svéd király azonban kivágta magát szorult helyzetéből, és egy lehetetlennek tartott manőverrel átkelt a befagyott tengerszorosokon először [[Fyn]], majd [[Sjælland]] szigetére. Mikor a svéd hadsereg megjelent Koppenhága előtt, a dánok pánikba estek és azonnal békét kértek. A [[roskildei béke]] igen szigorú feltételeket tartalmazott, Dánia lemondott minden Øresundon túli tulajdonáról és a norvég Trondheim tartományról.
Károly Gusztáv azonban néhány hónapon belül meggondolta magát és úgy döntött hogy végleg leszámol kényelmetlen szomszédjával. 1658 júliusában minden különösebb indoklás nélkül hadat üzent és seregével partra szállt Sjællandon. A dánok kapkodva kezdték megerősíteni a gyengén védett Koppenhágát, ám amikor tanácsadói a menekülést javasolták, Frigyes kijelentette, hogy "A fészkemben halok meg" és személyesen irányította a védekezést. Mire a svédek a város alá értek már megerősítették a falakat, ágyúkat szereztek be és a helyőrséget háromszorosára növelték. Károly Gusztáv nem is kockáztatta a rohamot, hanem szabályos ostromba fogott, ám a Dániával szövetséges holland flotta érkezésével ezt is fel kellett adnia. Ráadásul délről osztrák, lengyel és brandenburgi csapatok nyomultak be, amelyek harccal elűzték a svédeket Dániából. Ezt a háborút a koppenhágai békével zárták, melyben a svédek visszaadták [[Bornholm]] szigetét és [[Schleswig]] déli részét, ám a többi dán terület a birtokukban maradt.
51. sor:
==Gyermekei==
III. Frigyesnek és Braunschweigi Zsófia Amáliának nyolc gyermeke született:<br />
[[V. Keresztély dán király|Keresztély]] (1646. április 15. - 1699. augusztus 26.), Dánia és Norvégia királya<br />
Anna Zsófia (1647. szeptember 1. - 1717. július 1.), feleségül ment III. János György szász választófejedelemhez<br />
Friderika Amália (1649. április 11. - 1704. október 30.), feleségül ment Keresztély Albert holstein-gottorpi herceghez<br />
Vilhelmina Ernesztina (1650. június 21. - 1706. április 22.), feleségül ment II. Károly rajnai palotagrófhoz<br />
[[Oldenburgi György cumberlandi herceg|György]] (1653. április 2. - 1708. október 28.), Cumberland hercege, [[Anna angol királynő]] férje<br />
Ulrika Eleonóra (1656. szeptember 11. - 1693. július 26.), feleségül ment [[XI. Károly svéd király|XI. Károly svéd királyhoz]]<br />
Frigyes (1651. október 11. - 1652.
Dorottya (1657. november 16.- 1658. május 15.)<br /><br />
| |||