„Kuncze Gábor” változatai közötti eltérés

[[1992]]-ben lépett be a [[Szabad Demokraták Szövetsége|Szabad Demokraták Szövetségébe]], még ugyanabban az évben az országos tanács tagja lett. [[1993]]-ban országos listavezetővé, a következő évben az SZDSZ ügyvivőjévé választották. [[1997]]-ben elnyerte a párt elnöki tisztét, amiről az [[1998]]-as országgyűlési választás után lemondott, ellenben újra bekerült a párt ügyvivői testületébe. [[2001]]-ben a párt küldöttgyűlése újra elnökké választotta, posztján [[2003]]-ban és [[2005]]-ben megerősítették. [[2006]]. [[október 19.|október 19-én]] bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, és a következő országgyűlési választást követően visszavonul a politikai életből.

Az országos politikai életbe [[1990]]-ben kapcsolódott be, amikor pártonkívüli, de [[SZDSZ]]-es jelöltként az [[országgyűlési választások]]on először nyerte el a [[szigetszentmiklós]]i egyéni választókerületi mandátumot. Ezt az eredményét – a szabadon választott országgyűlés 20 éves története alatt egyedüliként – a következő négy választáson is megismételte.

Az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] és az SZDSZ koalíciókötése után [[1994]] és [[1998]] között a [[Horn-kormány]] belügyminisztere és [[Horn Gyula]] miniszterelnök koalíciós helyettese lett. A két párt [[2002]]-ben és [[2006]]-ban alakított kormányaiban már nem vállalt szerepet. [[Fájl:Választás 2006 (5).jpg|thumb|Kuncze Gábor Gyurcsány Ferenccel a liberális sátorban - 2006.április 23]]

1998 után az [[ellenzék]] egyik vezető politikusaként az [[Országgyűlés]]ben folyamatosan bírálta az [[Első Orbán-kormány|Orbán-kormány]] munkáját. Kezdeményezte a kétszintű [[minimálbér]] bevezetését, melynek értelmében a diplomások legkisebb munkabére az alap minimálbér kétszerese volna, javaslatát azonban a [[jobboldal]]i többségű Országgyűlés nem tárgyalta. Többször kritizálta a milliárdos közpénzeket költő [[Országimázs Központ]] tevékenységét. Számos alkalommal élesen bírálta a [[Fidesz]]t az [[állam]]i működés demokratikus garanciái fokozatos leépítéséért, és követelte ezek visszaállítását. Sérelmezte az Országgyűlés ritkított, háromhetenkénti ülésezési rendjét.{{forr}}

[[Belügyminisztérium|Belügyminisztersége]] negyedik évében, a [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1998-as választások|választások]] előtt két hónappal máig ismeretlen tettesek meggyilkolták [[Fenyő János]] vállakozótvállalkozót. Másnap, [[1998]]. [[február 12.|február 12-én]] Horn Gyula a kormányülésen kijelentette: ''„Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok. Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok.”''<ref>{{hiv-web |url=http://index.hu/belfold/fenyo0211/ |cím=Ami ma van, az nem közbiztonság |elérés=2009-09-01 |dátum=2008-02-11}}</ref> A koalíciós partner által irányított terület kritikájával így a kisebbik kormánypártra igyekezett tolni a felelősséget; ezzel ugyanakkor az ellenzék mondanivalójára is ráerősített, akik egyébként is a kampány egyik központi témájává tették a közbiztonság kérdését. Elemzők szerint ez is hozzájárult a választási vereséghez.<ref>{{hiv-web |url=http://www.fn.hu/voks_2006/valasztas/20060113/1998_as_valasztasok/ |cím=Az 1998-as választások |elérés=2009-09-01 |dátum=2006-01-18}}</ref>

2006-ban egy kiszivárgott, zárt körű beszélgetésben a rendőrök által [[Zavargások az 1956-os forradalom 50. évfordulóján|2006. október 23]]-án bántalmazott [[Révész Máriusz]] fideszes országgyűlési képviselőt „Révész Mártíriusznak” nevezte.<ref>[http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=160590 Miért "Révész Mártíriusz"?] mtv.hu</ref> 2007-ben Kuncze rosszul sikerült viccelődése okán a [[Mártirius Kft.]] 120 óriásplakátot ragasztott ki [[Budapest]]en, melyen korrupcióval, valamint a rendszerváltás és a liberalizmus lejáratásával vádolták meg. Az alkalmat az SZDSZ-elnök távozása szolgáltatta.<ref name="Kuncze:Plakat">{{cite web|url=http://index.hu/belfold/martirius04/|title=Index:A Mártiriusz árulózza Kunczét 2007. április 2., hétfő 19:05 |accessdate=2009-02-27}}</ref>