„Habsburg Birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Külső hivatkozások: {{európa történelme}}
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
| saját név = Habsburgermonarchie
| státusz =
| előd 1 = Osztrák Főhercegség
| előd 2 = Magyar Királyság
| előd 1 zászló = Flag of Austria.svg
19. sor:
| térképméret =
| térképaláírás =
| főváros = [[Bécs]] (1273–1867)<br>[[Prága]] (1583–1611)
| terület = 1860: kb. 620&nbsp;000
| népesség = változó
32. sor:
| államfő-helyettes =
| kormányfő =
| uralkodó = A mindenkori osztrák uralkodó
| dinasztia = [[Habsburg-ház]]
| törvényhozás =
62. sor:
=== A dunai Habsburg Birodalom ===
[[Fájl:Europe map 1648 HUN.png|bélyegkép|300px|Európa 1648-ban. (A dunai Habsburg Birodalom világoskék, a spanyol piros színnel jelölve.)]]
Mivel a [[Német-római Birodalom]] széttagoltságát lehetetlen volt megszüntetni, a Habsburgok inkább koronájuk más államait igyekeztek centralizált abszolutizmusuk alá vetni. Ennek első áldozata Ausztria volt, majd a [[harmincéves háború]] keretében a cseh [[rend (feudalizmus)|rendiség]]et is sikerült mind elméletileg, mind gyakorlatilag lefejezni, Csehország pedig Habsburg örökös tartománnyá vált.
 
Ezután a magyar nemesség rendi jogait próbálták meg felszámolni. Először a mélyen hívő katolikus [[Rudolf magyar király|Rudolf]] próbálkozott vallási irányból csorbítani ezeket a jogokat, sikertelenül. A magyar [[rend (feudalizmus)|rendiség]] felszámolására azonban később sem kerülhetett sor, aminek biztosítéka egyfelől az [[Erdélyi Fejedelemség]], másfelől a [[Oszmán Birodalom|török fenyegetés]] volt. Ráadásul a nyugati szomszédaik ellen is rendszeresen háborút viselő uralkodók, a harmincéves háborúban résztvevő [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] és [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]], majd a franciák ellen harcoló [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] nem engedhették meg maguknak, hogy egy országuk folyton lázadozzon a hátukban (lásd [[Bocskai-szabadságharc]], [[Wesselényi-összeesküvés]], [[Thököly-felkelés]]) és a belső háború végleg meggyengítse a birodalmukat. Ezért a magyar [[rend (feudalizmus)|rendiség]] felszámolására tett kísérleteik elbuktak. A [[17. század]] végén megtörtént a [[a török kiűzése Magyarországról]], de ezt a ''„felszabadítást”'' a Habsburg és a német birodalmi haderők végezték, igen csekély magyar részvétellel, így a Habsburgok Magyarországot ''„új szerzeményként”'' betagolták a birodalmukba. Csak a [[Rákóczi-szabadságharc]]ot követő egyezményekben sikerült biztosítani a magyar rendi jogok helyreállítását.
74. sor:
A [[napóleoni háborúk]] hozadékaként a régóta csak névleges egységet jelentő [[Német-római Birodalom]] 1806-ban megszűnt létezni, viszont [[1804]]-ben az örökös tartományok ''(Erbländer)'' az Osztrák Császárságban egyesültek (1804-ben [[I. Ferenc magyar király|II. Ferenc német-római császár]] létrehozta az örökletes Ausztriai-házat, és ''I. Ferenc'' néven felvette az [[osztrák császárok listája|Ausztria császára]] címet). A Habsburg Birodalom így két nagy egységre redukálódott: az Osztrák Császárságra és a Magyar Királyságra. A császárok és királyok igyekeztek a [[Német Szövetség]]en belül meghatározó hatalomnak megmaradni, ám erre országaik soknemzetiségű volta miatt kevés esély mutatkozott. [[Németország]] egyesítésének feladatát [[Porosz Királyság|Poroszország]] végezhette el. Az egyesítésnek e módja [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] szándékaival ellentétesen alakult, és 1866-ban a [[porosz–osztrák–olasz háború|porosz–osztrák háborúhoz]] vezetett, ennek hatására a Habsburg Birodalom kiszorult a Poroszország dominálta [[Észak-német Szövetség]]ből, és Franciaországot sem tudta támogatni az 1870–71-es [[porosz–francia háború]]ban. Ezt követően az egységes [[Német Birodalom]] hamarosan a Habsburg Monarchia legfontosabb szövetségesévé vált.
 
Magyarországon [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] és [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd király]] uralkodása idején az udvar [[abszolút monarchia|abszolutisztikus]] törekvései komoly ellenállást váltottak ki, amely végül az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es forradalomba és szabadságharcba]] torkollott. Ezt csak [[Orosz Birodalom|orosz]] segítséggel sikerült leverni, ám a külpolitikai kudarcok, az 1866-os háborús vereség és az állam működését bénító belső ellenállás miatt visszaállították az ideiglenesen az Osztrák Császárságba olvasztott Magyarország alkotmányos státuszát, és [[1867]]-ben a [[kiegyezés]] keretében intézményesítették a két birodalomfél [[perszonálunió]]nál szorosabb kapcsolatát: megszületett az [[Osztrák–Magyar Monarchia]].
 
== A Habsburgok birodalmának szétesése ==