Wikipédia

„Lízing” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
összevonandó: Lízing
a WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
1. sor:
{{összevon|LízingLízingszerződés}}
A '''lízing''' egy [[polgári jog]]i, eszköz alapú finanszírozási [[szerződés]]fajta.
A '''lízingszerződés''' a hatályos magyar Polgári Törvénykönyvben nem szereplő atipikus finanszírozási szerződésforma. Jelenleg zajlik a [[Polgári törvénykönyv (Magyarország)|Polgári törvénykönyv]] kodifikációja, itt a várható szöveg szerepel, amely a tervek szerint az új PTK V., "Kötelmi jog" c. könyvében fog megjelenni.
 
== LízingszerződésFogalma ==
(1) A [[lízingszerződés]] alapján a [[lízingbeadó]] köteles a szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a [[lízingbevevő]] választása szerinti feltételek mellett és a [[lízingbevevő]] megbízása szerint abból a célból megszerezni vagy azt abból a célból előállítani, hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra ([[futamidő]]), [[eszköz alapú finanszírozás]] keretében a [[lízingbevevő]] használatába adja. A [[lízingbevevő]] a dolog átvételére és díj fizetésére köteles.
 
== A szó eredete ==
(2) A lízingszerződés érvényességéhez a [[szerződés]] írásba foglalása szükséges.
A szó az [[angol nyelv|angol]] ''lease'' (illetve jelen idejű particípium alakjából, a ''leasing'' szóból ered. A szó használata angol nyelvterületen sokkal tágabb, a [[bérlet]] olyan fajtáit is magában foglalja, amely a magyar fogalomban nem szerepel (például hozzáférési idő bérlése számítógépes hálózathoz). Atipikus szerződési forma, amely a bérlet és az adásvétel keveredéséből alakult ki, de egyik sem található meg benne tiszta formában.
 
== Definíció ==
== Hasznok, terhek, kárveszélyviselés ==
Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a [[lízingbeadó]] és a [[lízingbevevő]] meghatározott időre köt egymással szerződést. A [[lízingbeadó]] vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a [[lízingtárgy]]at megvásárolja, és a [[lízingbevevő]] részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a [[lízingbevevő]] köteles [[lízingdíj]]at fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.). A [[lízingszerződés]] lejártakor a [[lízingtárgy]] automatikusan, vagy [[maradványérték]] megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a [[lízingszerződés]] megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.
(1) A [[lízingbevevő]] a dolog átvételétől kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a dologgal járó terheket, és köteles a dolog karbantartásáról gondoskodni.
 
== A dolog használataFajtái ==
A lízing fajtái:
(1) A dolog átvételétől kezdve a [[lízingbevevő]] jogosult azt rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni. A [[lízingbevevő]] felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.
* pénzügyi lízing (ez lehet zártvégű vagy nyíltvégű)
* operatív lízing
* allízing
* határon átnyúló lízing
* szállítói lízing
* teljes körű szolgáltatás
* visszlízing
 
== A pénzügyi lízing ==
(2) A [[lízingbevevő]] a dolgot csak a [[lízingbeadó]] előzetes hozzájárulásával alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti, vagy vegyítheti más dolgokkal, illetőleg építheti össze ingatlannal. Az eredeti állapot helyreállítása esetén annak költségei a [[lízingbevevő]]t terhelik.
 
{{Bővebben|Pénzügyi lízing}}
(3) A [[lízingbeadó]]
A [[pénzügyi lízing]] olyan [[üzlet]]i megállapodás, mely szerint a [[lízingbeadó]] megvásárolja a [[lízingbevevő]] által kiválasztott [[jószág]]ot, azaz a [[lízingtárgy]]at azért, hogy annak használatát a [[lízingbevevő]]nek díjfizetés ellenében átengedje.
 
A [[futamidő]] végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a [[lízingbevevő]] tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost.
a) a [[lízingbevevő]] szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot;
 
A [[pénzügyi lízing]] során a [[jószág]] végig a [[lízingbevevő]] könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a [[lízingbeadó]].
b) követelheti a szerződésellenes vagy rendeltetésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését;
== Allízing ==
Ha nem a lízingbevevő használja a lízingtárgyat, hanem tovább adja lízingbe, bérletbe. Jellemzően akkor kerül sor az alkalmazására, ha sok, kis értékű tárgyat kell bérbe adni, sok felhasználónak. A magyar jogszabályok előírják, hogy a végső felhasználónak pontosan tudni kell, hogy a lízingbeadója nem tulajdonosa a tárgynak, és milyen körülmények együttállása esetén kerülhet felmondásra a szerződés abban az esetben is, ha ő rendesen fizet.
== Határon átnyúló lízing ==
Akkor beszélünk határon átnyúló lízingről, ha a lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található. A magyar jogi szabályozás általában nem gördít akadályokat a határon átnyúló lízing elé, de kivételek persze itt is akadnak. A hatályos szabályozás szerint például [[termőföld]] nem kerülhet külföldi tulajdonba, ezért ennek [[tulajdonjog]] átruházással járó lízingje sem engedélyezett.
== Szállítói lízing ==
A szállító megállapodik a lízingcéggel, hogy azon ügyfeleinek, akik bérelni, lízingelni szeretnének, az adott lízingcéget ajánlja. A konstrukció a nagyon laza együttműködéstől kezdve a kifejezetten szoros kapcsolatig terjedhet. A magyar piacon az [[Ügynök (kereskedelem)|ügynöki]] keretszerződések a jellemzők, a szállító minden lízingcéghez irányított ügyfél után [[jutalék]]ot kap. Szembeötlő esete például az autóvásárlás, ahol a kiélezett verseny miatt a kereskedők [[árrés]]e az értékesített autókon minimálisra csökkent, a lízingcégektől kapott jutalék azonban kárpótolja őket.
== Teljes körű szolgáltatás ==
Elsősorban járműfinanszírozás, flottaüzemeltetés területén ismert forma. A lízing mellett a lízingbe vevő teljes körű szolgáltatást kap, és mindent egy díjba sűrítve fizet meg, pl: autóflottájának karbantartása, szervize és lízingdíja egy számlában jelenik, a flottaüzemeltető ezzel leveszi az üzemeltetéssel járó teher nagy részét a lízingbe vevő válláról..
== Visszlízing ==
Abban az esetben beszélhetünk visszlízingről, ha az eladó a saját tulajdonát képező tárgyat eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel. Ilyen esetekben tehát a tárgy eladója és vevője megegyezik, az értékesített majd visszalízingelt tárgynak ugyanakkor mindenképpen [[tehermentes]]nek kell lennie. Akkor szokott visszlízingre sor kerülni, mikor a vállalkozásnak szabadon felhasználható pénzeszközökre van szüksége. Ez alapvetően két esetben fordul elő:
* a lízingbe vevőnek jól megy az üzlet és a bővítéséhez pénzre van szüksége, így a lízingcégnek eladott tárgy árából új berendezéseket vásárolhat. Hátránya, hogy az eredményből az új beruházást és a lízinget is finanszírozni kell.
* a vállalkozás komoly pénzügyi gondokkal küzd annak ellenére, hogy tevékenysége piacképes. A pénzügyi gondokra megoldást nyújthat a visszlízing, ilyen esetben azonban még körültekintőbben kell eljárni mint az előbbi esetben.
 
== Az operatív lízing ==
c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt a megszüntetés követelése nem vezetne célra, a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
Az operatív lízingnél a [[tulajdonos]] a tulajdonában lévő jószágot a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az [[üzemeltetés]] [[kockázat]]ait és [[költség]]eit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között. A lízingbe adó egyéb [[szolgáltatás]]okat is vállalhat a lízingbe adáson kívül. Az előre meghatározott futamidő végén a jószág visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti. Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.
 
== Típusai ==
== A dolog használatának átengedése harmadik személy részére ==
* A lízingbe vevő beruházási, díjelszámolási szándék szerint
(1) A [[lízingbevevő]] a dolog használatának átengedésére csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult.
** költségként kívánja elszámolni a díjakat: operatív lízing;
** mérlegen kívül kívánja szerepeltetni az eszközt (eszközarányos mutatók javítása miatt): operatív lízing;
** a lízingbe vevő értékcsökkenést kíván elszámolni a lízingtárgyra: pénzügyi lízing;
** a lízingbe vevő célja a mérlegfőösszeg növelése: pénzügyi lízing.
* A lízingbe vevő tulajdonjog szerzési szándék szerint
** nem kíván tulajdonjogot szerezni: operatív lízing;
** nem feltétlen kíván tulajdonjogot szerezni: nyílt végű pénzügyi lízing;
** tulajdonjogot kíván szerezni: pénzügyi lízing.
* A lízingbe vevő áfafizetési szándéka szerint
** Rendelkezésre áll a lízingtárgy áfája a futamidő kezdetén: zárt végű pénzügyi lízing;
** Az áfát a futamidő alatt folyamatosan fizetné: nyílt végű pénzügyi lízing, operatív lízing.
== Történelmi áttekintés ==
* I e. 2000: Mezopotámia: mezőgazdasági szerszámok hasonló formában történő rendelkezésre bocsátása
* 1852: Bell Telefon Társaság: telefonkészülékek használata bérleti díj ellenében. A birtokbaadás elválik a vételár kiegyenlítésétől
* 1952: United Leasi Corporation az első szakosodott lízingfinanszírozó társaság
 
== A lízing Magyarországon ==
(2) Ha a [[lízingbevevő]] a dolgot a [[lízingbeadó]] engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel.
* 1970: 66/1970 PM rendelet az állóeszközök feladatszerű bérbeadására
* 1989: Társasági Törvény: a prompt lízing időszaka
* 1992: Társasági Adótörvény: most már pénz is kell a lízinghez, de megjelenik a kamatmentes részlet
* 1996: Hpt: EU konform szabályozás
 
== Ingatlanlízing ==
(3) Ha a [[lízingbevevő]] a dolgot a [[lízingbeadó]] engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
Olyan szerződés, melynek keretében a lízingcég megvásárolja az ügyfél által kiválasztott ingatlant és azt az ügyfél (lízingbevevő) használatába adja. A klasszikus lakáshitelekkel szemben a futamidő végéig a lízingbeadó tulajdonában van az ingatlan, de gyakorlatilag az ügyfél ugyanúgy használhatja, lakhat benne, mintha a saját lakása volna. Csak azután kerül az ügyfél birtokába (a tulajdoni lapon is), amikor a lízingösszeget és járulékait teljes mértékben kifizette.
A hitelfinanszírozáshoz hasonlóan az ügyfélnek itt is lehetősége van arra, hogy előtörlesszen vagy értékesítse az ingatlant.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/124-ingatlanlizing|publisher=BankRáció.hu|title=Ingatlanlízing|accessdate=20110907}}</ref>
* Nyíltvégű ingatlanlízing: A Lízingbevevő (adós) az utolsó '''lízingdíj''' megfizetésével élhet a vevőkijelölési jogával, azaz saját maga, vagy az általa megjelölt harmadik személy a maradványérték megfizetésével vásárolja meg az ingatlant.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/287-nyiltvegu-ingatlanlizing|publisher=BankRáció.hu|title=Nyíltvégű ingatlanlízing|accessdate=20110907}}</ref>
* Zártvégű ingatlanlízing: Az utolsó '''lízingdíj''' megfizetésé után a Lízingbevevő (adós) és/vagy az általa a lízingszerződésben megjelölt harmadik személy automatikusan megszerzi az ingatlan tulajdonjogát.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/288-zartvegu-ingatlanlizing|publisher=BankRáció.hu|title=Zártvégű ingatlanlízing|accessdate=20110907}}</ref>
 
== Vevőkijelölési jog (lízing esetén) ==
== A szavatossági és jótállási jogok gyakorlása ==
'''Nyíltvégű pénzügyi lízing''' esetén a Lízingbevevő joga, ami az utolsó '''lízingdíj''' megfizetésekor keletkezik. E jog alapján a Lízingbevevő megjelölhet bármely személyt, aki maradványértéken megvásárolja Lízingcégtől a Lízingtárgyat (ingatlant). Ugyanerre a megjelölt személyre szabja ki az Illetékhivatal az illetéket.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/290-vevokijelolesi-jog-lizing-eseten|publisher=BankRáció.hu|title=Vevőkijelölési jog|accessdate=20110907}}</ref>
(1) A [[lízingbeadó]]t a dolog használatának átengedésével összefüggésben [[szavatossági felelősség]] nem terheli, ugyanakkor az őt a dolog [[tulajdonjog]]ának megszerzésére irányuló [[szerződés]]ből fakadóan megillető szavatossági és jótállási jogok a lízingszerződés megkötésével, vagy ha ez későbbi, akkor a dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés megkötésével – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a lízingszerződés időtartama alatt a [[lízingbevevő]]re szállnak át. A [[lízingbevevő]] ugyanakkor az elállás jogát csak a [[lízingbeadó]] előzetes hozzájárulásával gyakorolhatja.
 
==Lízingátvállalás ==
(2) A [[lízingbevevő]] a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles az őt az (1) bekezdés szerint megillető szavatossági és jótállási jogokat saját költségére gyakorolni. A lízingbevevő felelős azért a kárért, amely e kötelezettségek elmulasztásából ered.
A lízingszerződés átvállalása. A lízingbevevő személyének (természetes/jogi) megváltoztatása a lízing futamideje alatt. Általában technikailag új lízingszerződést jelent. Lakáslízing esetében a lakás értékesítését helyettesítheti, mivel az a lízingbeadó tulajdonában marad.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/283-lizingatvallalas|publisher=BankRáció.hu|title=Lízingátvállalás|accessdate=20110907}}</ref>
 
== Visszlízing ==
(3) A [[lízingbevevő]] csak a [[lízingbeadó]] előzetes hozzájárulásával jogosult a szavatossági és jótállási jogok gyakorlását átengedni harmadik személyre.
Lízingbeadó a Lízingbevevő ingatlanát vásárolja meg és adja részére lízingbe. Magánszemélyek részére csak '''zártvégű''' konstrukcióban lehetséges, a vállalkozások szabadon választhatnak a '''nyílt- és zártvégű lízing''' között.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/289-visszlizing|publisher=BankRáció.hu|title=Visszlízing|accessdate=20110907}}</ref>
 
(4) Amennyiben a lízingbeadónak fel nem róható okból a dolog értéke csökken, vagy az a lízingbevevő használatából – a lízingszerződés erre irányuló rendelkezése hiányában – kikerül, úgy ezekre tekintettel harmadik személy részéről bármilyen jogcímen teljesített pénzszolgáltatás – a felek eltérő megállapodása hiányában – csak a lízingbeadó kezéhez történhet.
 
(5) A lízingbeadót [[szavatosság]]i kötelezettség terheli a [[lízingbevevő]]vel szemben, ha a felek a lízingszerződésben kifejezetten ebben állapodtak meg, vagy ha a lízingbeadó a dolog [[tulajdonjog]]ának megszerzésére irányuló szerződésből fakadó szavatossági illetve jótállási jogairól a lízingbevevő tudomása nélkül mondott le.
 
== Lízingdíj ==
A '''lízingdíj''' a lízingbevevő időszakonként (havonta/negyedévente) felmerülő fizetési kötelezettsége a lízingbeadó felé. Két alapvető részből tevődik össze: tőkerészből és kamatrészből. A HPT. szerint a tőkerész a lízingtárgy szerződés szerinti árával azonos, míg a kamatrész nagysága a felek megállapodásától függ. Míg a kölcsönök esetében törlesztőrészletről beszélünk a lízingszerződés esetében '''lízingdíj'''ról.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/286-lizingdij|publisher=BankRáció.hu|title=Lízingdíj|accessdate=20110907}}</ref>
(1) A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként köteles megfizetni.
* Bruttó lízingdíj': A teljes vételár szinonimája lízing szerződés esetén. Magában foglalja az induló '''lízingdíj'''at és az azt követő – havi vagy negyedéves ütemezésben fizetett – lízingdíjat, továbbá az áfát is.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/276-brutto-lizingdij|publisher=BankRáció.hu|title=Bruttó lízingdíj|accessdate=20110907}}</ref>
 
* Nettó lízingdíj: '''Bruttó lízingdíj''' áfával csökkentett értéke.<ref>{{cite web|url=http://www.bankracio.hu/fogalom/182-netto-lizingdij|publisher=BankRáció.hu|title=Nettó lízingdíj|accessdate=20110907}}</ref>
(2) A rendeltetésszerű használat lízingbeadónak fel nem róható akadálya vagy korlátja – a felek eltérő megállapodása hiányában – nem érinti a lízingbevevő szerződés szerinti díjfizetési kötelezettségét.
 
(3) A díj, vagy a törvény, illetve a szerződés alapján a lízingbevevőt terhelő költségek és közterhek megfizetésének elmulasztása esetén a lízingbeadó a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a lízingbevevőt határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett.
 
== A lízingszerződés megszűnése ==
(1) A lízingszerződés megszűnésekor a lízingbevevő – amennyiben a lízingszerződés alapján ő vagy az általa kijelölt harmadik személy a dolog tulajdonjogát a lízingbeadótól nem szerzi meg, vagy a felek a lízingszerződést nem hosszabbítják meg – köteles a dolgot a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
 
(2) A lízingszerződést annak időtartama alatt sem a lízingbeadó, sem a lízingbevevő nem mondhatja fel rendes felmondással.
 
(3) A lízingbeadó különösen akkor jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha
 
a) a lízingbevevő a szerződés megkötésénél a lízingbeadót megtévesztette, ha ez a szerződés megkötését és annak tartalmát befolyásolta;
 
b) a lízingbevevő a dolog használatát jogosulatlanul harmadik személynek átengedi, és ezt az állapotot a lízingbeadó felszólítása ellenére sem szünteti meg;
 
c) a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó, valamint a biztosítékokkal kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza;
 
d) a lízingbevevő által nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt a lízingbeadó felszólítására nem egészíti ki;
 
e) a dolog értéke – a szerződésben előre tervezett, illetve a dolog rendeltetésszerű használatával szükség szerint együtt járó, szokásos értékcsökkenéshez képest – jelentősen csökken, és a lízingbevevő a lízingbeadó felszólítása ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.
 
(4) A lízingszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a lízingbevevő haladéktalanul köteles a dolgot a lízingbeadónak visszaadni.
 
(5) Ha a lízingszerződés az abban meghatározott időtartam/futamidő lejárta előtt megszűnik, a felek kötelesek egymással elszámolni. Az elszámolás során a lízingbeadó érvényesítheti a szerződés megszűnéséig esedékessé vált követeléseit, kártérítési igényként a hátralévő időre még fennmaradó díjakat, valamint a szerződés megszűnésével kapcsolatban felmerült valamennyi költségét, ugyanakkor a lízingszerződésben szabályozott módon be kell számítania a dolog későbbi hasznosításából, vagy értékesítéséből befolyt összeget, illetve az esetlegesen a dologra vonatkozó és a lízingbeadóhoz befolyt kifizetések összegét is.
 
== A lízingszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása ==
(1) A lízingszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a lízingbeadó nem ingó vagy ingatlan dolgot ad használatba, hanem valamilyen vagyoni értékű jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja határozott időtartamra a lízingbevevő számára.
 
(2) Ugyancsak a lízingszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a lízingbeadó a korábban lízingbeadás céljára beszerzett vagy előállított dolgot az 5:1 – 5:7 pontok szerint ismételten használatba adja.
 
== ForrásJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[http://www.lizingszovetseg.hu Magyar Lízingszövetség]
== További információk ==
 
{{DEFAULTSORT:Lizing}}
[[Kategória:Pénzügy]]
[[Kategória:Polgári jog]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lízing”