„Nagyváradi római katolikus egyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
a megyéspüspök→megyés püspök, egyéb apróság AWB |
||
9. sor:
|irányzat=[[római katolikus]]
|eredet = [[Egri főegyházmegye|Egri római katolikus főegyházmegye]]
|Váradi Égyházmegye
|lelkészi tisztség= [[Püspök|megyés püspök]]
|nem püspök=
32. sor:
== Történelem ==
=== A váradi (latin rítusú) egyházmegye újjászervezése ===
A váradi egyházmegye és maga a püspöki székhely, [[Nagyvárad]] is török megszállás alatt állt még, mikor a császár [[Benkovich Ágoston]] [[Magyar Pálos Rend|pálos szerzetes]]nek Nyitraapáti ([[Vicsápapáti]] része), [[1632]] – [[Nagyvárad]], [[1702]]. [[október 28.]]) adományozta a [[Lelesz (Szlovákia)|leleszi prépostság]]ot.
Amikor az egyházmegye északi területei [[1686]]-ban a császári csapatok fennhatósága alá kerültek, a török hódoltság teljes felszámolása már csak idő kérdése volt, ezért Benkovich joggal számíthatott arra, hogy hosszú évtizedek után ő lesz az első váradi püspök, aki ténylegesen is irányíthatja az egyházmegyét. Tudatosan készülve az újjáépítés nehéz feladatára, az első adandó alkalommal tevékenyen bekapcsolódott a régió újjáéledő közéletébe. A felszabadított területeken már [[1687]] őszén újjáalakult [[Bihar vármegye]], melynek [[főispán]]ja [[1688]] tavaszán – ősi szokásjog alapján – a váradi püspök lett. [[1691]] őszén a felszabadító sereg körülzárta Váradot, de a város bevételére csak [[1692]] nyarán kerül sor. Az ostrom utolsó napjaiban és a város elestekor jelen volt Benkovich is, aki az elsők között léphetett be a csaknem teljesen elpusztult városba.
41. sor:
=== Betelepítések és az unió szorgalmazása ===
Az emberhiány az ország minden táján csak szervezett betelepítésekkel volt orvosolható. A szervezett telepítések egy [[1689]]-ben kiadott császári rendelet alapján kezdődtek. Ez [[Kollonich Lipót]] elképzeléseit tükrözi, aki ''Einrichtungswerk''jében kiemelt figyelmet szentelt az ország gazdasági talpra állításának. A telepítések célja egyértelműen gazdasági volt, nem feltételezhető semmilyen népességpolitikai indíték. A telepítési pátens kiadása után a földesurak nagy lendülettel fogtak hozzá a telepítésekhez. Benkovich sem folyamodhatott más eszközhöz. A telepítés azonban nem csak gazdasági, hanem egyben lelkipásztori feladat is volt a főpásztor számára, mivel számottevő szabadon mozgatható néptömeget az [[ortodox kereszténység|ortodox]] vallású románság körében lehetett találni. Betelepítésük, mely jelentősen megváltoztatta a vármegye nemzetiségi arányait, Benkovich idejében kezdődött el, és a [[18. század]] első évtizedeiben gyorsult fel.
A Benkovich által szervezett telepítésekről kevés adat maradt fenn. Az bizonyos, hogy a szokásos adókedvezményekkel jelentős számú telepest sikerült birtokaira hozatni, hiszen egy [[1696]]-ban készült összeírás már 218 lakott települést számlál. Az is igaz viszont, hogy a lakott helységek számának megduplázódása nem járt együtt a lakosság számának ugyanilyen arányú gyarapodásával.
| |||