„Galgóczy Árpád” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Hitvallása: helyesírási hiba volt
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
==Életpályája==
Szülei művelt, több nyelven beszélő emberek voltak. Édesapja 83 holdon gazdálkodott, Ő honosította meg [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmárban]] a JonathanalmaJonathan alma termesztését. A gimnáziumot [[Nagykálló]]ban, [[Szatmárnémeti]]ben és [[Mátészalka|Mátészalkán]] végezte. Alig nőtt fel, amikor 1945-ben - konspirációs hiba miatt - szovjetellenes szervezkedés tagjaként leleplezték, elhurcolták és szovjet hadbíróság elé állították. Az ítélet: 20 év szabadságvesztés, kényszermunka. 1948 januárjában érkezett meg az első lágerbe, az [[Urál (hegység)|uráli]] [[Cseljábinszk]]ba.<ref>Galgóczy Árpád nem ért egyet az Akadémia szerinte következetlen átírási rendszerével. Ő az orosz kiejtéshez közeli átírást alkalmazza</ref> Egy évvel később a legnépesebb gyűjtőtáborba, a Karaganda környéki Szpászkra került. Itt sok művelt, nagy tudású - a sztálini zsarnoksággal szembeszálló - orosz rabtársa volt, köztük [[Szuvorov]] dédunokája, valamint költők, festők, államférfiak, egykori nemesek leszármazottai. Ők ismertették meg vele az orosz költészetet. [[1954]]-ben kiszabadult, de csak [[1960]]-ban térhetett haza. Dolgozott segédmunkásként, volt műszaki fordító és szinkrontolmács is. Több évig volt alkalmazásban a [[MALÉVMalév]]-nál és a mindenkori sporthivatalnál is.
 
==Munkássága==
A lágerben egy orosz költő hatására megismerkedett [[Lermontov]] költészetével. Különösen ''A démon'' című elbeszélő költeménye volt rá nagy hatással. Ennek fordításával próbálkozik először. A hatvanas évek közepétől jelennek meg fordításai. Hosszú ideig azonban nem a tehetségének megfelelő szerepet kap. A XVIII., XIX. és a XX. században élt orosz, ukrán költők műveinek sokaságát ülteti át magyar nyelvre. Egyöntetű szakmai és kritikusi vélemény szerint Galgóczy fordításai elődei alkotásait meghaladó művek. Azon kevés műfordítók közé tartozik, akik beszélik is az orosz nyelvet. Hozzá hasonló körülmények között lett kiváló oroszos műfordító [[Karig Sára]] és [[Gellért Hugó (műfordító)|Gellért Hugó]] is.
 
==Művei==
13. sor:
*Furcsa szerelem. 1997, Tevan kiadó; 2005 Valo-Art (bővített kiadás)
*Emese és a rókák. 1999, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
*Puskin: Jevgenyij Anyegin - teljes, gondozott szöveg. 2000, Raabe Kiadó
*Ég áldjon kedvesem. 2001, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
*A Volga felett. Válogatás a XIX.-XX. századi orosz költészetből (magyar-orosz ny.). 2002, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
*Magányos Démon. Válogatás Mihail Lermontov költészetéből (magyar-orosz ny.). 2003, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
*Szerettem önt… Válogatás Alekszandr Puskin költészetéből. 2004, Eötvös József Könyv és Lapkiadó
51. sor:
*Bratka László: Furcsa? Kegyetlen? Vagy beteljesült? Nagyvilág, 1998/9.
*Péter Mihály: "Pár tarka fejezet csupán..." Puskin "Jevgenyij Anyegin"-je a magyar fordítások tükrében, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.
*Péter Mihály: Puskin Rézlovasának új magyar fordítása, Studia Slavica, 44 (1999).
*Szőke Katalin: A műfordító-költő Galgóczy Árpád, Tiszatáj, 1999/4.
*Halasi Zoltán: Ki ez a csodabogár? Magyar Narancs, 2007. márc. 8.
59. sor:
==Hivatkozások==
{{commonskat|Árpád Galgóczy}}
*[[Bratka László]]: [http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/98/0910/16bratk.htm Furcsa? Kegyetlen? Vagy beteljesült?] Nagyvilág, 1998/9.
*[http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/99-04/nezo.pdf Szőke Katalin: A műfordító-költő Galgóczy Árpád.] Tiszatáj, 1999/4.
*[http://www.es.hu/index.php?view=doc;15994 Spiró György: A Palládium díj [[wikt:|laudáció]]ja.] Élet és Irodalom, 2007. március 11.
*[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14426 Halasi Zoltán: Ki ez a csodabogár? Magyar Narancs, 2007. márc. 8. ]
*[http://images.google.com/images?hl=hu&inlang=pl&lr=&ie=ISO-8859-2&q=Galg%F3czy+%C1rp%E1d&btnG=Google+keres%E9s Képek]
*[http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/arcvonasok-galgoczy-arpad-kolto-mufordito-100708.html Arcvonások. Az MR1 portréműsora. Szerkesztő Benkei Judit (2010. július 8.)]
 
 
{{DEFAULTSORT:Galgoczy Arpad}}