„Nyitraludány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: õ→ő, û→ű with AWB |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: link |
||
34. sor:
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[újkőkor]]ban éltek emberek, a [[vonaldíszes kerámia|vonaldíszes kerámiák]] népe településének maradványai kerültek itt elő. A későbbiekben a [[La Tène]] és a [[lengyeli kultúra]] népe lakta a vidéket. A középső rézkor itt talált leletei alapján a település önálló kultúrának is névadója lett. A [[ludányi kutúra]] jellegzetességei, hogy egyszerű cölöpszerkezetes házaik viszonylag laza szerkezetben épültek, halottaikat pedig kizárólag az újkőkorból már ismert oldalt fektetett, zsugorított pózban helyezték a sírba. Jelentős mennyiségű réztárggyal rendelkeztek, de az aranyat, ma még ismeretlen okból nem használták.
A mai falut [[1242]]-ben ''Ludan'' néven a [[nyitrai káptalan]] oklevelében emíltik először. Királyi birtok, részben pedig a helyi [[Szent Kozma]] és Damján nevét viselő bencés apátságé. A [[Ludányi család]] ősi birtoka, akik közül Bohumír comes trencséni és nyitrai ispán volt. A család a [[13. század]] második felében két ágra szakadt és a [[15. század]] végéig volt a falu bitokosa. [[1422]]-ben vásártartási jogot kapott. Ludány egykori várát Ludányi László építtette [[1425]]-ben, [[1481]]-ben a Ludányi család kihaltával [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] a várat eladományozta. A várnak a [[16. század]]ban már nem volt szerepe, romjai nyomtalanul eltűntek. Miután Ludányi Péter fiúutód nélkül halt meg a falu birtokosa Anna nevű testvére maradt, aki azt [[1494]]-ben Szuha Györgynek adta. [[1502]]-ben Cseh János birtoka lett, akit [[1514]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] is megerősített a ludányi uradalom birtokában. [[1533]]-ban az Országh család szerzett itt birtokot, majd a [[16. század]] közepén Dolgos Ambrus lett a birtokosa. A század második felében, [[1556]]-ban a Babindáli család szerezte meg. Ekkor már két faluból, Alsó- és Felsőludányból állt. [[1608]]-ban feldúlta a török. A [[17. század]] első felében már az Osztrosics család birtoka, akik [[1669]]-ig tulajdonosai az uradalomnak. Ekkor a királyi kamarára szállt, de [[1685]]-ben már az Erdődy családé. [[1869]]-ben az Erdődyektől Stummer Sándor vette meg. [[1787]]-ben Alsóludánynak 31 háza és 206 lakosa, Felsőludánynak 34 háza és 239 lakosa volt. A két falu a [[19. század]] közepén egyesült.
Vályi András szerint ''"Alsó, és Felső Ludány. Két tót falu Nyitra Várm. Alsó Ludánynak földes ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, Felsőnek pedig Jezerniczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, földgyeik jók, fájok elég van, szőleik termékenyek, legelőjök jó, piatzozások nagy Tapolcsányon, malmok, közel."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||