„Pheidiasz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Művei |
a →Életrajza: linkek |
||
3. sor:
== Életrajza ==
Már húszéves korában a szobrászat elismert mestereként tartották számon. <ref name="cast"> {{opcit|n=Castiglone László |c=Az ókor nagyjai |k= |f= |o=158}} </ref> Apja Kharmidész volt. Fiatal korában festőként is próbálkozott, később [[Hageladasz]] és [[Hégiasz]] tanítványa lett. <ref name="VIL"> {{Opcit|n=Művészeti lexikon||c=|o=III. kötet 749}} </ref> Első szobrai közvetlenül a [[Perzsa Birodalom|perzsa]] háborúk után születtek az [[athén]]i állam megrendelésére. Jelentős ebből a korszakából ([[i. e. 470]] és [[i. e. 450]] között) a [[
[[i. e. 447]]-től mint [[Periklész]] bizalmasa, és jó barátja az athéni Akropolisz építésében vett részt, ahol a szobrászok munkáját közvetlenül irányította és felügyelte. Az ő útmutatásai alapján épült a [[Parthenón]], [[Propülaia]], [[
A Parthenón felépítése után Periklész ellenségei meggyanúsították Pheidiaszt, hogy a számára kiutalt nemesfémeket és elefántcsontot hűtlenül kezelte. Miután tisztázta magát, istentelenséggel vádolták, mivel az Akropoliszon felállított Athéna szobrának pajzsán Periklész és a saját képmását örökítette meg. A szobrászt börtönbe vetették, és Plutarkhosz szerint ott is halt meg, ám egy másik, korabeli forrás arról ír, hogy kiszabadult, és Olümpiába ment. Ott megalkotta főművét, [[Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra|Zeusz 12 méter magas arany-elefántcsont ülőszobrát]] [[Panainosz]] és [[Kolótész]] közreműködésével, amelyet az ókori világ hét csodájának egyikeként tartanak számon. <ref name="cast"/>
|