„Újépület” változatai közötti eltérés

Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb, négyszög alakú épületrészeket emeltek, melyeket a főépülettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte. A nagyobb homlokfalak 100 ölnél hosszabbak, a belső főudvar majdnem {{szám|10000}} négyszögölnyi teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt. A rejtélyes építmény homoksivatag közepetteközepén emelkedett, ugyanis az akkori város végházaiszélső házai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, melyet meg nem kötött fövény borított. [[II. József magyar király|II. József]] halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört [[napóleoni háborúk]] gátolták az építkezés folytatását. [[1793]] és [[1796]] között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.

[[1802]]-ben eladni készültek az épületet, a [[prága]]i zsidók már ajánlatot is tettek rá. [[Széchényi Ferenc]] gróf akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándékolt eladás ellen, mivel az épület a magyar papságtól II. József által a magyar papságtól elkobzott javakért kapott pénzen készült el. Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak [[1814]]-ben fogtak, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred tanyájáválaktanyájává rendelték azt.